Az írók világnapja: harc a szólásszabadságért, érdeklődés felkeltése az irodalmi művek iránt

Tartalomjegyzék:

Az írók világnapja: harc a szólásszabadságért, érdeklődés felkeltése az irodalmi művek iránt
Az írók világnapja: harc a szólásszabadságért, érdeklődés felkeltése az irodalmi művek iránt
Anonim

Nehéz elképzelni, mi lenne az emberiség útja írás nélkül. A jelek ismeretlen feltalálójának köszönhetően az emberek lehetőséget kaptak arra, hogy helyrehozzák gondolataikat és elmentsék, amit írtak. Később megjelent a nyomtatás, amely hozzájárult a tudományos és egyéb eszmék elterjedéséhez az egész világon.

A könyvek szerzőinek köszönhetően az olvasók megismerhetik a különböző országokból és korokból származó emberek életét, megtanulják megérteni önmagukat és másokat, választ találnak a kérdésekre, és esztétikai élvezetben részesülnek.

Az írók világnapja
Az írók világnapja

Maga számára a költő, prózaíró, drámaíró számára fontos, hogy művei megérdemelt elismerésben részesüljenek, ne legyenek szigorú cenzúrának kitéve, és az információszabadság elvének megfelelően jelenjenek meg. Az írók világnapjának célja, hogy felhívja az emberek figyelmét az irodalmi kreativitásra.

Az ünnep története

1986-ban a Nemzetközi PEN Club kezdeményezte egy ünnepi dátum megállapítását. A szervezetet Katherine Amy Dawson-Scott angol írónő alapította az 1920-as években. Az egyesület élén J. Galsworthy.

A klub neve a Poets, Essayists, Novelists rövidítése, ami azt jelenti: "költők, esszéírók, regényírók". A PEN rövidítés az angol szónak felel meg, ami "írótoll"-t jelent.

Március 3. – az írók világnapja
Március 3. – az írók világnapja

A PEN azért jött létre, hogy szembeszálljon a szólásszabadság elleni erőszakkal az országon belül és kívül. A szervezet tagjai szerint az íróknak joguk van véleményt nyilvánítani, hazájuk politikai rendszerét, kormányzati szerveit, a szociális szférát kritizálni. Mivel az irodalmi műveken végzett munka során fontos az intézkedés betartása, a PEN Klub ellenzi a hamis publikációkat, az adathamisítást, a tények politikai, csoportos és személyes célú hamis értelmezését.

Március 3-át választották az írók szakmai ünnepének időpontjává. Az írók világnapját a klub 48. kongresszusán alapították.

PEN központok a világ 130 országában működnek.

Szabad beszéd: Újragondolás

A modern társadalom fejlődési tendenciái (demokrácia, informatizálódás, a média befolyási övezetének bővülése, internetes források, politikai átalakulások számos országban) szükségessé teszik a "szólásszabadság" fogalmának egyértelmű meghatározását "a mai valósághoz képest. A gondolatok szabad kifejezésének jogát sok ország jogszabályai rögzítik, a valóságban azonban az állampolgárok akaratát a jogi normák és az adott kultúrára jellemző értékrend korlátozza. A március 3-án ünnepelt írók világnapja olyan alkalom, amelyre érdemes odafigyelniprobléma.

Az írók világnapja a könyvtárban
Az írók világnapja a könyvtárban

A szabadság nem tekinthető önkénynek, és magában foglalja az emberi jogok érvényesülését, valamint az egyénben a tetteiért váll alt felelősséget. Ugyanez vonatkozik a szólásszabadságra is. Egy írónak, újságírónak és még egy hétköznapi internet-felhasználónak is világosan meg kell értenie, hogy minden, amit mond, bizonyos következményekkel jár. Ugyanakkor az igazi szólásszabadság lehetetlen az államnak a médiával, a szerzőkkel és a kiadókkal szembeni bizalma nélkül.

Modern író: ki ő?

A szavak mesterének lenni jutalom és büntetés is egyben. Az írás, még ha pénzt és hírnevet hoz is (gratulálok az írók világnapjához, havonta egyszer dedikálásos könyvkiállítás stb.), nem számít teljes értékű hivatásnak. Inkább elhívás, belső impulzusok követése, annak a vágynak a beteljesülése, hogy mondjunk valamit az emberiségnek.

A mai pragmatikus világban az író már nem mártír, lelkiismereti fogoly, hanem sikerre törekvő munkamániás. Az olvasók lelki szükségleteinek kielégítése egyre nehezebbé válik, hiszen az emberek igényesebbek, különféle információforrásokhoz jutnak.

A Szovjetunió összeomlása után az egalitarizmus fokozatosan eltűnt, megjelent az a megértés, hogy az embert nem lehet átlagolni. Ezért a következő remekmű elkészítésekor figyelembe veszik a célközönség jellemzőit: háziasszonyok, játékosok, filozófiai tudományok jelöltjei stb. Minden társadalmi csoportnak szüksége van bizonyos szintű és tárgyú művekre.

Belföldikülföldi szerzők pedig felvetik az ember társadalomban elfogl alt helyének, a társadalmi egyenlőtlenségnek, korunk férfi és nő kapcsolatának problémáit, az erő és a lehetőségek keresését a viszontagságok kezeléséhez és a célok eléréséhez. Ezek A. Berseneva, V. Tokareva, T. Ustinova, J. D. Salinger, P. Coelho, G. G. Marquez és mások.

Nem könnyű egy jó könyvet kiadni és az olvasók elismerését elnyerni, de az információs technológia korában mindenki kielégítheti a megszólalási igényt közösségi oldalakon, naplókban, személyes blogokban. A tehetséges felhasználók esélyt kapnak arra, hogy professzionális szerzőkké nőjenek.

Ünnepi tevékenységek

Az írók világnapját nemcsak a tollmunkások ünneplik, hanem mindenki, aki kapcsolatban áll az irodalommal, a kultúrával és a művészettel. Minden év március 3-án az oktatási intézmények irodalmi matinékat és esteket, alkotó találkozókat tartanak írókkal és költőkkel.

Az óvodások és középiskolások megismerkednek a gyermekirodalommal, verset olvasnak, részt vesznek a szettben, megosztják benyomásaikat az olvasottakról a könyvtári órákon. A posztszovjet térben így ünneplik az írók világnapját. Az események folyamatosan sikeresek.

Irodalomkritikusok, közéleti személyiségek, színházi csoportok lépnek fel felnőttek előtt. Az ünnepet oktatási intézményekben, tudományos szervezetekben, kulturális intézményekben, kiadókban stb. tartják.

A könyvtári írók világnapja

Ki, ha nem a könyvtárosok, közvetlenül részt vegyenek az ünnep előkészítésében és lebonyolításában? A modern könyvtárak nem csupán könyvek tárházai, hanem valódiakkulturális és oktatási központok, ahol a gyerekek és a felnőtt olvasók egyaránt szívesen töltik az idejüket.

írók világnapi rendezvénye
írók világnapi rendezvénye

Az írók világnapján interaktív eseményekre várják a könyvtárakat. Így például az ufai iskolások nemcsak Svetlana Voytyuk gyermekíró előadását hallgatták meg, hanem a szerző műve alapján készült előadáson is részt vettek. A fehéroroszországi Boriszov város egyik iskolájának könyvtárában a diákok elkészítették saját babakönyveiket. A Lipecki Tudományos Könyvtár olvasói megismerkedhettek szülőföldjük íróinak műveivel.

Találkozásokat tartanak a kreatív értelmiség képviselőivel és könyvkiállításokat tartanak az Orosz Föderáció és a szomszédos országok összes könyvtárában.

Irodalmi díjak

Az írók világnapja arról is ismert, hogy március 3-án díjazzák a legtehetségesebb szókovácsokat. A díjak átadására az év többi napján kerül sor. Így 2015-ben Szergej Nosov lett az irodalmi bestseller díjazott Göndör zárójelek című regényéért.

írók világnapi könyvvásár
írók világnapi könyvvásár

Elena Dorman Alekszandr Pjatyigorszkij Irodalmi Díjjal jutalmazta A. Schmemann „A halál liturgiája és a modern kultúra” című filozófiai művének fordításáért.

A Nemzetközi Booker-díjat Krasznahorkai László magyar író-forgatókönyvíró kapta irodalmi érdemeiért.

A különböző évek irodalmi Nobel-díjasai Henryk Sienkiewicz, Ivan Bunin, Boris Pasternak, Heinrich Böll és mások voltakszerzők.

Ajánlott: