A hallássérült gyermekek jellemzői: az oktatás és a rehabilitáció jellemzői

2024 Szerző: Priscilla Miln | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-02-18 02:10

A hallássérült gyerekek rövid leírása azt mutatja, hogy oktatásuk iskolán belül és speciális intézményekben is lehetséges. A halláskárosodás (kezdeti hiba) a beszéd fejletlenségéhez (másodlagos hiba) és az érintetthez kapcsolódó egyéb funkciók (vizuális észlelés, gondolkodás, érdeklődés, memória) lelassulásához vagy specifikus kialakulásához vezet, ami késlelteti a pszichológiai formáció egészét. A speciális pszichológiában ezt a fajta pszichológiai fejlődést hiányosnak nevezik.

A hallássérült gyermekek pszichológiai és pedagógiai jellemzői

A halláskárosodásban szenvedő gyermekek pszichológiai fejlődése ugyanazoknak a mintáknak engedelmeskedik, amelyek a normálisan halló gyermekek fejlődésében is megmutatkoznak (L. S. Vygotsky). A halláspatológiában szenvedő gyermekek pszichológiai fejlődése olyan speciális körülmények között történik, amelyek korlátozzák a külső hatásokat és a környezettel való érintkezést. Ennek eredményeként a gyermek pszichológiai tevékenysége leegyszerűsödik, a külső hatásokkal való interakciók létrejönneka kialakuló kevésbé bonyolult és eltérő, többfunkciós interakciók változnak.

A hallássérült gyerekek pszichológiai és pedagógiai jellemzői arra utalnak, hogy egy ilyen kóros gyermek számára a tárgyak és tárgyak alakja gyakran inert sztereotípiák formájában jelenik meg: itt van egy zöld tányérkalap, a kék nem hosszabb egy tányérkalap, egy másik tárgy. Azok a siket óvodások, akik a tanulás során sajátították el az információkat, gyakran használják a természetes gesztusokat kommunikációs eszközként, ha nehézségeik vannak.

A hallássérült gyermekeknél a pszichés fejlődés üteme megváltozhat a normálisan halló gyermekekhez képest: a pszichológiai fejlődés gátlása a születést követő bizonyos időszak után és/vagy halláscsökkenés után, és megfelelő körülmények között további időszakokban kényszerítés oktatás és oktatás.

A hallássérült gyermeknél az oligofrénia jellemző egyes érzékszervek működésére, mások feltételes megőrzésére. Például megmarad a bőrérzékenység, azonban edzés hiányában a hallásérzékelés nem fejlődik, a vizuális észlelés speciális körülmények között alakul ki, kompenzálva a hallást.

A kisgyermekeknél a vizuális gondolkodási formák dominálnak, a szóbeli beszédben pedig az írott nyelv (a tanítási módszertan szerint ezek a gyerekek már korán, 3 éves koruk előtt megtanulnak olvasni). A patológia a kognitív és egyéni ipar kialakulásának sajátosságaihoz vezet. A kognitív ipar jellemzői:

1. A hallássérült babák vizuális elemzője lesz a fő eszköz a környezet megértésébenbékében és az információ elsajátításában.
2. A halláspatológiás gyermek vizuális észlelésének kialakulásának számos jellegzetessége van: az észlelés analitikus típusa: észreveszi a tárgyak elemeit és részleteit, a képek több részletet és elemet tartalmaznak.
3. Nehézségek a szintetikus észlelésben: nehézségek a szaggatott, fordított képek felismerésében, a térbeli viszonyokat kifejező képek észlelésében.
4. Egy ilyen patológiában szenvedő óvodás a vizuális megértés alapján képes megérteni a beszélő beszédét.

A vizuális észlelés szerepe

A vizuális észlelés óriási szerepet játszik a patológia kompenzálásában. A hallás- és látássérült gyermekek általános jellemzője a tárgyak lassabb felismerése, mint halló társaik. Így az általános iskolás korú siket és halló gyerekeknek rövid ideig (22-7 másodpercig) jól ismert dolgokról készült rajzokat mutatnak be. Ez lehetővé teszi, hogy megtudja, mennyi időbe telik, amíg a gyerekek felismerik a tárgyakat.

A siket csecsemőknek lassabb volt a megértése és felismerése, mint halló társaik. Több időre van szükségük, hogy észrevegyék az objektum informatív tulajdonságait. Jelentősebb akadályok akkor jelentkeznek, ha ismerős tárgyak, geometriai formák, autonóm elemek (pont- és vonalcsoportok) 180 fokban fordított helyzetben történő felismerésére van szükség.

A tudósok elmélete szerint ez a tárgyak kevésbé részletes elemzésének és szintézisének tudható be, egy késleltetettaz észlelés menetének önkényének kialakulása a siket gyerekekben. A tárgyak alakjának kiemelését és felismerését megkönnyíti a megfelelő jelölések elsajátítása és gyakorlati alkalmazása.

A gondolkodás jellemzői

A szülőknek és a pedagógusoknak ismerniük kell a hallássérült gyermekek rövid leírását. A gondolkodás fejlesztése során a szakemberek észreveszik, hogy a hallássérült gyermek verbális memóriájának tulajdonságai közvetlenül összefüggenek beszédképzésének lassú ütemével. A gondolkodás jellemzői:

• egy fogyatékos gyermek észreveszi a vizuális-figuratív gondolkodás felsőbbrendűségét a verbális-logikaival szemben;
• A verbális-logikai gondolkodás kialakulásának mértéke a hallássérültek beszédének kialakulásától függ.

Egy ilyen patológiás gyermek gondolkodásának jellegzetes vonásai a verbális beszéd gátlásos elsajátításával párosulnak. Ez világosabban fejeződik ki a verbális-logikai gondolkodás kialakításában. A siket és nagyothalló tanulók vizuálisan hatékony és figuratív gondolkodásának is vannak sajátosságai.

A hallássérülés minden mentális működés kialakulását befolyásolja, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának nehézségeihez vezet. Tanulmányok kimutatták, hogy egy siket tinédzsernek valamivel több időre van szüksége a megszerzett tudás megértéséhez, mint egy halló kortársnak.

Érzelmi szféra

Az érzelmi szféra kialakulásának jellemző vonásai:

1. A nagyothalló óvodás nem mindig érti a folyamat körülményeit és a körülötte lévők érzelmi megnyilvánulásait, ezért nem tud együtt érezni velük.
2. A halláskórban szenvedő óvodás gyermek ellentétes érzéseket különböztet meg (sírás, nevetés, mérges jó), nehezen emlékszik a nevükre.
3. A hallássérült gyermek nem képes teljes mértékben befogadni a társas élményt a beszéd révén.
4. A gyermekek különféle tevékenységeinek (tantárgy, játék, elemi munka) oligofréniája negatív hatással van az egyéni tulajdonságok fejlődésére.

Interperszonális kapcsolatok

A hallássérült serdülők leírása interperszonális kapcsolatokban:

• nagyothalló tinédzsernek, vezető idegenvezetőnek és tolmácsnak a "halló" társadalommal való interakció során;
• elsőbbségi interakció az idősekkel és korlátozott a csoport gyermekeivel;
• valószínűleg az ellenséges viselkedés megnyilvánulása azzal kapcsolatban, hogy idősebb és halló társaik félreértik a gyerekeket;
• A „jóindulatú ellenségeskedés” azt jelenti, hogy hallássérült gyerekek nem verbális eszközöket alkalmaznak a beszélgetőpartner érdeklődésének felkeltésére.

A pszichológiai formáció egységes törvényeinek megfelelően a siket és nagyothalló gyermek személyisége a társakkal és a felnőttekkel való kommunikáció során jön létre a szociális elsajátítási folyamat során.tapasztalat.

A halláskárosodás vagy az abszolút hallásvesztés nehézségekhez vezet a másokkal való kommunikációban, késlelteti az információszerzés folyamatát, elszegényíti a gyermekek tapasztalatait, és nem csak befolyásolja személyiségfejlődésüket.

Hallássérült gyermekek rehabilitációja

A hallássérült gyermekek rehabilitációja több szakaszból áll

Diagnózis. Ebben a szakaszban a fő szerepet az orvosok játsszák, akik speciális felszereléssel diagnosztizálják. A következő tényezők befolyásolhatják a diagnózist

• gyermek jóléte;
• gyermek viselkedése;
• gyermek mentális egészsége;
• gyermek kora.

Ebben a szakaszban egy sikettanár és egy pszichológus is az orvos segítségére van. A sikettanár elvégzi megfigyeléseit, és azok eredményei alapján megerősíti vagy kijavítja a diagnózist. A pszichológus meghatározza a pszichológiai fejlettség szintjét, és különbséget tesz a mentális és a látás- és hallássérültek között.

Javítás és rehabilitáció. Az audiológus kiválasztja és a gyermek igényeihez igazítja a hallókészüléket. A hallókészülék beállítását a gyermek óvodás és iskolás korában folyamatosan kell elvégezni. A készülék beállítása az életkori és pszichológiai mutatók szerint történik, és a család képességeitől is függ.

Rehabilitációs módszerek

A következő rehabilitációs módszereket különböztetjük meg:

1. Orvosi. Kezelés és műtét (beültetésolyan eszköz, amely a külső mikrofonból érkező impulzusokat a központi idegrendszer számára érthető jelekké alakítja át).
2. Műszaki. Hallóprotézisek.
3. Pszichológiai és pedagógiai. Az audiológia és a logopédiai technikák segítségével fejlődik a hallás, a beszéd, a gondolkodás és egyéb mentális funkciók.
4. A szociális rehabilitáció magában foglalja azt, hogy a szülők tanulási helyet választanak gyermekük számára, valamint ingyenes hallókészüléket és cochleáris implantátumot biztosít az állam.
5. Motívum. Az ilyen típusú rehabilitáció célja a fizikai tulajdonságok és a motoros képességek fejlesztése.
6. Szóbeli. Ennek a módszernek a használatakor a gyermek kapcsolatba kerül a tanárral. Szűrők segítségével beszélnek a mikrofonba, a hang nem csak a fülön keresztül jut el, hanem rezgésbe is alakul, ami lehetővé teszi, hogy a gyermek tapinthatóan érezze a beszédet. Ez a módszer lehetővé teszi a gyermek számára, hogy gyorsabban észleljen és megértsen másokat, és javítja beszédfejlődését is.

Ezenkívül a pszichológus interjúkat készít a gyermek szüleivel. Elmondja nekik, hogyan kell megfelelően kezelni és kommunikálni egy nagyothalló vagy süket gyermekkel, és milyen jogaik vannak.

Hallássérült gyermekek tanítása

Az ember a környezettel közvetlenül érintkezve fejlődik. Ilyen interakció előfordul bizonyos elemzőkkel, nevezetesen halló-, bőr-, vizuális-, íz- és más analizátorokkal.

A hallásanalizátor az egyik legfontosabb, ezért bármilyen oka is legyen a gyermek részleges vagy teljes halláskárosodásának, a következmények elsősorbancsak közösségi:

• a társakkal való kommunikáció korlátozása;
• izoláció;
• romlott memória, beszéd;
• speciális gondolkodás fejlesztése stb.

Pszichológiai és orvosi kritériumok alapján a hallássérült gyermekeket a következőkre osztják:

1. Süket.
2. Hallássérültek.
3. Késői süket.

A hallássérült gyermekek beszédének pszichológiai és pedagógiai jellemzői azt jelentik, hogy az orvosok általában a hallássérült kategóriába utalják a gyermekeket, akik számára a minimális hallás megléte lehetővé teszi a verbális kommunikáció alapjainak elsajátítását, szakemberek közreműködése nélkül, vagyis önerőből.

A hallássérült gyermekek nem veszítik el teljesen hallásukat, és a gyermek szervezete megpróbálja ezt a hibát kikerülni, kompenzálni. Ily módon a gyermek alapvetően különbözik a siket és halló gyerekektől. Az ilyen gyermekeknél a halláskárosodás alapvető tényező a beszédtulajdonságok fejlődésében.

Hallássérült gyermekek számára speciális oktatási intézmények biztosítottak: óvoda, amelyben két csoport működik - hallássérült és siket gyermekek számára.

Speciális iskolák, általában az ilyen intézmények a hallássérült és siket gyermekek számára vannak elkülönítve.

Hallássérült gyermekek tanítása

A hallássérülés sajátosságai, nevezetesen annak részleges jelenléte, a beszédkommunikáció alapjainak önálló tanulása, valamint a halláshibához való alkalmazkodás - nemcsak a fejlődés árnyalatait határozza meg, hanem a gyógypedagógiához vezető út is.

A tanulás nem csak az újak megszerzésén és asszimilációján alapulismereteket és készségeket, az ilyen gyermekek szociális fejlődésében fellépő zavarok leküzdését is célozza. Tehát speciális oktatási módszereket fejlesztettek ki, amelyek nemcsak a beszéd fejlesztésén alapulnak, hanem kompenzációs mechanizmusokat is fejlesztenek. Az ilyen technikák bizonyos feltételeket igényelnek, nevezetesen azokat, amelyek képesek a gyermek már meglévő kompenzációs alapjának fejlesztésére és növelésére.

A speciális módszerekkel végzett képzés a beszédfejlődési hiányosságok feltárására és pótlására irányul. Neki köszönhetően kialakul a helyes beszéd, a fogalmi gondolkodás és javul a memória. Különös figyelmet fordítanak a szókincs fejlesztésére is.

A módszertan jellemzői és sajátosságai egyáltalán nem jelentik azt, hogy a tanulási folyamat eltér a hagyományos iskoláktól. Csak annyiban különbözik, hogy egy adott nyelvtanítási technika különleges szerepet játszik benne - szókincs gyarapítás, szókincs korrekció és kifejezések, kifejezések megértése.

A speciális iskolák emellett jelentős figyelmet fordítanak a poliszenzoros tanulásra – a hallásra támaszkodó szájról történő szavak olvasásának képességére. Az írás és az olvasás is a gyógypedagógia része. Az ilyen készségek lehetővé teszik a nyelv és a beszéd megfelelő elsajátítását, valamint hozzájárulnak a személyiség formálásához és a pszichológiai akadályok leküzdéséhez.

Fontos helyet foglal el a szakirodalom, amelyben kiemelt helyet kapnak az illusztrációk, amelyek a lehető legpontosabban közvetítsék az anyag tartalmát.

Siket gyermekek tanítása

A siket gyermekek oktatása speciális technikák egész sorával történik. Ennek fő feladata a képzésa beszéd, az összetett jelentések helyes megértése és a társadalmi környezetben való alkalmazkodás.

A siket gyermekek tanításának fő módszere a kétnyelvű módszer, amely tulajdonképpen a tanulási folyamat két eszközének – a jelnyelven és az írásbeli és szóbeli beszédben használt nyelven alapuló – tanulmányozásán alapul. Ezt a tanulási megközelítést a múlt század 80-as éveiben kezdték gyakorolni.

A módszertan sajátossága, hogy a tanulási folyamat eszközei között nincsenek preferenciák. Éppen ellenkezőleg, a jelnyelv tanulmányozása az információk, érzelmek átadásának felgyorsítására irányul, vagyis a kommunikációs akadályok felszámolására.

A tanár és a tanár közötti kommunikációs akadályok felszámolása hozzájárul az anyag gyors asszimilációjához, az érzelmi háttér elárulásához, és lehetővé teszi a bizalmi kapcsolat kialakítását is, ami fontos az oktatási folyamatban. Ez a tanulási mód azonban nem csodaszer, sok a megoldatlan probléma, például még mindig nem tisztázott a nyelvtanulás optimális aránya. Ezenkívül az írott beszéd lehet nemzeti, a jelnyelv pedig nemzetközi, ami megnehezíti az oktatási folyamatot.

Ma a speciális módszerek mellett a tudományos eredményeket is egyre gyakrabban alkalmazzák a gyerekek oktatására - különféle hangerősítőket és implantátumokat. És egyre több módszert fejlesztenek a modern technológia alkalmazásával. A modern technológia alkalmazása a tanulási folyamatban nemcsak az optimalizálás eszköze, hanem a fejlesztési eltérések leküzdése is.