Gyermekek önálló tevékenysége az óvoda 1. alsó csoportjában: tervezés, formák, feltételek és feladatok

2024 Szerző: Priscilla Miln | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-02-18 02:10

Az óvodai pedagógiai csapatoknak nevelési céljuk elérése érdekében munkájuk során kétféle gyermeki tevékenység módszeresen átgondolt kombinációját kell alkalmazniuk. Az egyik közös. Ez magában foglalja minden gyermek interakcióját a tanárral és társaival. A második típusú tevékenység független. Ez az irány megköveteli a tanártól, hogy fokozottan figyeljen tanítványaira. A felnőtt ebben az esetben a megfigyelő szerepét tölti be. Már nem játszótárs. Ehhez pedig nagy szakember-koncentráció szükséges bármely lépés módszertani célszerűségére. Ez különösen igaz az 1. junior csoportban, azaz 1,5-3 éves korú gyermekek önálló tevékenységére.

A fogalom meghatározása

Az óvodai gyermekek önálló tevékenysége alatt olyan tevékenységeket értünk, amelyektanítsa meg a gyerekeket a felnőttek által meghatározott, fejlesztő vagy oktató jellegű feladatok elvégzésére, külső segítség nélkül.

Ebben az esetben a tanár nem vesz részt magában a folyamatban, csak irányítja a gyereket.

Osztályozás

A gyermekek önálló tevékenységének négy formája van. Köztük:

1. Játékok. A fiatalabb kor pszichológiai és pedagógiai sajátosságai alapján ez a DM-típus a legkeresettebb. Ez magában foglalja a készségek elsajátítását, például a legegyszerűbb rejtvényekhez való alkatrészek megtalálásának képességét, a színek váltogatását mozaikkal való munka közben, a játékok megfelelő felhasználásának megtalálását (a forgólap forog, az autók hajtanak) stb.
2. Motívum. Az ilyen osztályok a gyermekek önálló tevékenységeinek megszervezésére az 1. junior csoportban a fizikai aktivitáshoz kapcsolódnak. A tanulók megtanulják elkapni a labdát, megütni, majd a társuk kezébe irányítani, valamint akadályokat megkerülni stb.
3. Produktív. Az első junior csoportba járó gyermekek ilyen típusú önálló tevékenysége a kertben a gyerekek számára megvalósítható háztartási feladatok megoldását jelenti. Ide tartozik például a higiéniai készségek fejlesztése. Ez lehet kéz- vagy lábmosás stb. A képességek ebbe a kategóriájába tartozik az evőeszközök megfelelő használatának képessége, az olyankor történő öltözködés, amikor a társak ezt zavarják, stb. Az 1. junior csoportba járó gyermekek önálló tevékenységének eredményes formája a legelemibb művészi technikák fejlesztése. Ez egy készség lehettartsa megfelelően az ecsetet vagy a ceruzát, fesse be a kép kívánt területét, és így tovább.
4. Informatív kutatás. Az ilyen munka a kisgyermekek önálló tevékenységére irányul, az új információk megismerése és keresése formájában. Példa erre a könyvek lapozása egy csoportban, hogy megtalálja a megfelelő képet.

Munkaszervezés

A szövetségi oktatási szabványok nem tekintik a gyermekek szervezett önálló tevékenységét külön oktatási területnek. A GEF kiemelt figyelmet fordít a tanárok és a tanulók közös munkájára. Mindazonáltal az egyes fejlesztési tudásterületek (fizikai, kognitív, művészi és esztétikai, szociális és kommunikációs) célja az, hogy a gyerekeket ösztönözze a tevékenységi módok önálló megválasztására, illetve azok megvalósítására.

A mai társadalomban szükség van felfedező gondolkodású emberekre, akik képesek problémás kérdéseket feltenni, majd meghatározni a kiküszöbölésük algoritmusát. Ugyanakkor üdvözlik a kreatív személyiségjegyeket is, amelyek abban nyilvánulnak meg, hogy nem korlátozzák a társadalmi sztereotípiák és normák kereteit. Segít megtalálni az utat a legfontosabb felfedezésekhez.

Így az 1. junior csoportba járó gyermekek önálló tevékenysége elengedhetetlen feltétele a nevelési folyamatnak. Az ilyen munka lehetővé teszi egy átfogóan fejlett személyiség nevelését. A gyerekek ilyen időtöltésének megfelelő megszervezéséhezA pedagógusnak meg kell teremtenie a feltételeket a gyermekek önálló tevékenységéhez. Fontos:

• osztja be az optimális időt az órákra;
• teremtsünk teret és megfelelő légkört a gyermekek aktív tevékenységéhez;
• az önálló tevékenység különböző formáira alkalmas anyagok válogatása;
• válaszd ki a játékkellékek optimális elrendezését a csoportban.

Ezen túlmenően a gyermekek önálló tevékenységéhez szükséges feltételek megteremtése aktív személyes kommunikációt is feltételez a pedagógus és a gyermek között. Ugyanakkor a felnőttnek olyan módszert kell választania a baba befolyásolására, amely megfelel a fejlődése jellemzőinek.

A gyermekek önálló tevékenységének egyik feltétele az óvodás foglalkozások vezetésének megszervezése is. A szakember egyik kiemelt feladata a gyermek nyugalmának és kiegyensúlyozottságának megőrzése. Éppen ezért a leghatékonyabb mesejáték lebonyolításához a tanulóknak speciális kellékeket kell biztosítaniuk, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy teljes mértékben tükrözzék saját benyomásaikat és tapasztalataikat.

A kognitív tevékenység központjának megszervezése

A gyermekek önálló tevékenységének kialakításában fontos szerepet kap a tantárgyi-téri környezet. Minden benne van, ami körülveszi a babát, és amihez állandóan hozzáfér. Ilyen tantárgyi-térkörnyezetben lehetőséget kell adni a gyermeknek a játék közbeni kikapcsolódásra. Itt a gyerekeknek ki kell elégíteniük kognitív képességeiketkísérletezésre és megfigyelésre van szüksége.

A gyermekek önálló tevékenységeinek tervezése során a tanulók számára más fókuszú tevékenységi központokat kell szervezni. Ezek a következők lehetnek:

1. Információs és Kutatóközpont. Ezen a gyerekeknek szánt területen kísérleti műhely, minilaboratórium, valamint különféle tematikus sarkok („A dinoszauruszok kora”, „Űrállomás”) helyezhetők el.
2. Játékzóna. A csoportszoba ezen részében legyen játékkészlet, valamint jelmezek szerepjátékokhoz („Bolt”, „Kórház”, „Konyha” stb.). Itt fejlesztőközpont is berendezhető. Területén ajánlott rejtvényeket és didaktikus játékokat tartalmazó állványokat felszerelni.
3. Sportsarok. A játszószoba ezen a részén kell elhelyezni a testmozgásra szolgáló eszközöket.
4. Ökológiai sarok. Egy ilyen zóna kijelölésekor minikertet, télikertet stb. kell elhelyezni.
5. Művészi és esztétikai rész. Ez egy színházi sarok (különböző karakterek jelmezei és maszkjai gyerekeknek, mesék színre vitelét lehetővé tevő díszletek), produktív kreativitás helye (legyen anyagok rajzoláshoz, modellezéshez, papírépítéshez stb.), zenei sziget különféle hangfelvételek gyűjteményével ünnepi dalokkal, természethangokkal és sok mással.
6. Relaxáló zóna. Tartalmaz egy pihenősarkot, egy varázsszobát (sátor, sátor, kanapé a csendes kommunikációhoz). Egy ilyen zóna jelenléte nagyon fontos a gyermek mentális egészségének megőrzése érdekében. Fontos, hogy a csoportos gyerekek olyan feltételeket teremtsenek, hogy kikapcsolódhassanak, elvonulhassanak, álmodhassanak és felépülhessenek.

A szövetségi állam oktatási szabványa szerint a gyermekek önálló tevékenységeinek tervének tartalmaznia kell a séták alatti aktív játékokat is. Nekik is helyet kell szerveznie a tanárnak. A gyermekek önálló játékához szakács- vagy orvossarok is felszerelhető. Télen a helyszínen a gyerekeknek aktívan hóembereket kell faragniuk és hóerődöket építeniük. Az ilyen tevékenységek elősegítik kreativitásuk és motoros készségeik fejlesztését.

Fő feladatok

A függetlenség egy személy személyes tulajdonsága, amely függetlenséget, kezdeményezőkészséget és cselekedeteinek megfelelő értékelését jelenti. Ez magában foglalja a felelősségvállalást a tetteiért.

Ezért a gyermekek önálló tevékenységének fő feladatai:

1. Az akarati tulajdonságok kialakítása a gyerekekben. Ezek a gyermek pszichológiai ellenállásában rejlenek olyan külső tényezők hatásával szemben, mint a gyerekek hangja, az utcai zaj és mások véleménye. Ugyanakkor fontos, hogy a tanár megtanítsa a gyerekeket, hogy a megkezdett munkát a végső eredményre hozzák.
2. Önszabályozó folyamatok fejlesztése. Ez magában foglalja a saját erő kiszámításának képességét, amely szükséges a tervezett tevékenységek végrehajtásához. Az is fontos, hogy a gyermek elkezdje érezni a testét, meghatározva azokat a pillanatokat, amikor szüksége van rápihenés vagy tevékenységváltás.
3. A játékterv, a kutatás, a megfigyelés és a munkatevékenység önálló felépítésének képességének kialakítása. Ugyanakkor a gyermeknek arra kell törekednie, hogy a felnőttek segítsége nélkül teljesítse tervét.

Az 1. junior csoportos gyermekek önálló tevékenységeinek szervezésének fő célja képességeik fejlesztése:

• mossa meg arcát és kezét, majd szárítsa meg;
• önálló étkezés felnőttek segítsége nélkül;
• öltözz fel és vegyél le ruhákat, és hajtsd össze a dolgokat minimális gondozói segítséggel;
• ossza meg művészeti kellékeit, játékait stb. társaival;
• közös és egyéni játékok.

Szervezeti módszertan

Fontos, hogy a pedagógus mindent megtegyen annak érdekében, hogy tanítványai fantáziájukat és készségeiket összekapcsolva, szabadidejükben elfoglalhassák magukat az óvodában. Ehhez el kell érni az 1. junior csoport gyermekeinek bizonyos fokú önálló tevékenységét az oktatási foglalkozások során. Ezt a problémát a közvetlen megjelenítési módszerrel lehet megoldani. Tehát egy adott eredmény elérését célzó tevékenység érdekes és legtermékenyebb lesz.

Ez lehet például egyszerű kézműves alkotás, a legegyszerűbb munkavégzés, sportjátékon való részvétel. Miután elsajátították bizonyos műveletek algoritmusát, valamint végrehajtásuk módjait, a gyerekek elkezdik átadni a tanárral együtt kidolgozott űrlapokat.egyéni tevékenység.

Tervezés

A pedagógus az óvoda kényes pillanataiban különféle önálló foglalkozásokat szervez a gyermekek számára, nevezetesen:

• reggeli babavállaláskor - nyugodt játékok és érdeklődési körök kommunikációja;
• ebéd előtt - játékok;
• sétára készülődéskor és onnan hazatérve - önkiszolgálás;
• étkezés előtt, valamint csendes órák előtt és után - higiéniai eljárások;
• reggeli és esti séták során - önálló játékok és természeti objektumok megfigyelése;
• délután - társasági élet, szabadidő eltöltése, kézműves foglalkozások és rajzok.

Motiváció

A gyermekek önálló tevékenységeinek tervezése során a tanárnak vonzó és fényes fogadtatást kell biztosítania tanulói számára.

A gyerekek számára a legproduktívabb módszerek a láthatósággal kombinált játékok. Az ilyen technikák különösen fontosak a DM-nél, amely a higiéniai ismeretek képzéséhez kapcsolódik.

Oktatási képek

Használhatja ezt a technikát, például megtaníthatja a gyerekeket megmosakodni. Ugyanakkor a tanárnak ilyen képeket kell mutatnia nekik: „Anya megmossa a lányát”. Ránézve a gyerekek megtanulják használni a szappant, lemossák, majd magukhoz veszik a törülközőjüket. Javasoljuk, hogy az öltözőben a gyerekeknek hasonló képválogatást mutassanak. Ez lehetővé teszi, hogy a kicsik ne legyenek összezavarodva, hogy mit és mihez vegyenek fel. Hasonló tippek találhatók a szekrényekben. Segítségükkel a gyerekek milyen dolgokat tanulnak megmilyen polcokon feküdjenek.

Játékok

Ezt a technikát leggyakrabban a gyermekek önálló tevékenységeinek szervezésekor alkalmazzák. A játékok részletesebbé és tudatosabbá tétele lehetővé teszi a gyerekek számára, hogy különféle benyomásokat szerezzenek. Ennek érdekében a pedagógus tematikus kirándulásokat tartson a kicsikkel. Például a gyerekek megnézhetik egy szakács munkáját a konyhában, egy orvos munkáját az orvosi központban stb. Ugyanakkor fontos, hogy a tanár a gyerekek figyelmét a legfontosabb pontokra összpontosítsa. Ezzel segít nekik megtanulni, amit látnak.

Bizonyos részletekre összpontosítva a gyerekek kezdik megérteni a megtett cselekvések közötti kapcsolatot. Az ilyen benyomások fogadása új játékokhoz ad anyagot a gyermeknek. A cselekményük tükrözi majd a körülötte lévő világról szerzett tudását.

Javasoljuk, hogy a tanár gazdagítsa az ilyen játékok tartalmát. Ebben segítenek bizonyos dramatizálások, amelyek bevezetik a gyerekeket a társadalomban elfogadott viselkedési mintákba.

Például amikor a kanalat a jobb kezében tartva és a szájhoz kell vinni, hogy a tartalma ne kerüljön az asztalra, a tanárnak ajánlott egy „Etesd meg a Medve zabkásával. Ugyanakkor a gyerekeknek műanyag palackokat kell „etetni” a víz alól, amelyekben rések vannak. A tanár felajánlja a gyerekeknek, hogy vegyenek egy kanalat, gyűjtsenek bele gabonaféléket, és etessék meg Mishkát, aki nem tud egyedül enni. Sőt, a gyermeknek ezt anélkül kell megtennie, hogy ételt öntne az asztalra. Így a finom motoros készségek edzettek, és megtanulják irányítani őketakció.

Egy másik érdekes játékszituáció, amely hozzájárul az önálló tevékenységek megvalósításához, a „Cipők barátkoztak / veszekedtek” gyakorlat. Ebben az esetben a tanár rajzokat kínál a gyerekeknek, amelyeken két cipő - jobb és bal - kontúrjai láthatók. Ezt követően a gyerekek kész sablonokat kapnak. Úgy kell elhelyezni őket, hogy a zokni egy irányba nézzen, és a színük egyezzen.

Öngondoskodási tevékenységek

Az óvoda első alsó csoportjába járó gyerekek finommotorikája, mozgáskoordinációja még gyengén fejlett. A tanárnak sokrétűen segítenie kell a kicsiket, ugyanakkor lehetőséget kell biztosítania számukra az önálló cselekvésre. A higiéniai előírások betartását és az étkezési kultúra megismerését az óvodai nevelési intézmény rendszeres pillanataiban kell elvégezni. Köztük: reggeli, ebéd és délutáni tea tartása, öltözködés és vetkőzés séta előtt és után stb.

A gyermekek önálló tevékenységi terve hagyományosan 4 részből áll. Ez magában foglalja:

• motivációs technikák használata - 5 perc;
• munka az önkiszolgálás egy meghatározott aspektusán (a tanfolyam fő része) - 10 perc;
• gyermekek önálló tevékenysége (készségek megszilárdítása) - 8 perc;
• a pedagógus bátorító nyilatkozata (összegzés) - 2 perc.

Az önkiszolgálási készségek elsajátításához egy felnőttnek négy szakaszon kell keresztülmennie tanítványaival. Köztük:

• a cselekvés magyarázata és bemutatása;
• terv teljesítésea gyermekkel együtt;
• a gyerekek maguk hajtják végre a cselekvést egy felnőtt szóbeli felszólítására;
• a gyerekek mindent maguk csinálnak.

Beszélgetés

A tanári munkában más technikákkal együtt ezt is alkalmazzák. Az 1, 5-3 éves gyerekek számára a beszélgetés különösen fontos. Az ilyen gyerekeknek még mindig kommentálniuk kell a felnőttek minden cselekedetét. Beszélgetés közben a babák felgyorsítják az új információk feldolgozásának folyamatát. Ezenkívül a beszélgetés lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan megtanuljanak tisztán és helyesen beszélni.

Monitoring

Javasoljuk, hogy a pedagógus a tanév során háromszor elemezze az első alsós csoportba járó gyermekek önálló tevékenységét.

Gyermek érkezésekor, valamint december-januárban és májusban tartják. Csak így vonhatók le olyan objektív következtetések, amelyek jelzik a gyermekek önállóságának fejlesztésére irányuló munka hatékonyságát. Egy ilyen elemzés azt is lehetővé teszi a tanár számára, hogy felvázolja a meglévő hiányosságok kiküszöbölésének módjait.

Az elemzési sémát az óvodai nevelési intézmény módszertani csoportjának közreműködésével kell kidolgozni. Ebben az esetben figyelembe kell venni az óvodában végzett nevelési folyamat sajátosságait. Az a helyzet, hogy például keményedési csoportok, egy bizonyos betegség korrekciója stb. szervezhetők benne.

Az elemzés az egyes gyerekeknek adott osztályzatokat külön-külön veszi figyelembe. Ebben az esetben egy ötfokú skálát használnak. Megfelel a következő kritériumoknak:

• 5 - a baba képes önállóanmegbirkózni bármilyen feladattal;
• 4 - a felnőttnek néha meg kell ismételnie a szükséges cselekvési algoritmust a gyermek számára;
• 3 - a kicsi csak akkor tud megbirkózni a feladataival, ha a tanár megismétli a végrehajtás kívánt sorrendjét;
• 2 - a baba nem tud önállóan megtenni valamit, még akkor sem, ha a tanár bemutatja előtte az összes cselekvést.