Kognitív fejlesztés a GEF szerint az óvodai nevelési intézményekben. A kognitív tevékenység fejlesztése

2024 Szerző: Priscilla Miln | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-02-18 02:17

Egy kisgyerek alapvetően fáradhatatlan felfedező. Mindent tudni akar, minden érdekli és mindenhova be kell ütni az orrát. Az pedig, hogy a gyerek hány különböző és érdekes dolgot látott, attól függ, milyen tudással rendelkezik majd.

Végül is, ha egy kisgyerek lát és nem tud mást, csak egy lakást, nagyon szűk a gondolkodása.

Az óvodai oktatási intézményben a Szövetségi Állami Oktatási Szabvány szerinti kognitív fejlesztés magában foglalja a baba önálló tevékenységekbe való bevonását, képzeletének és kíváncsiságának fejlesztését.

Mi ad kognitív tevékenységet?

A gyermekintézményekben mindent úgy alakítanak ki, hogy a kis kutató kielégíthesse a kíváncsiságát. A baba kognitív szférájának hatékony fejlesztése érdekében a legjobb megoldás a megismerést célzó tevékenységek megszervezése és lebonyolítása.

A tevékenység, bármi legyen is az, fontos összetevője a gyermek harmonikus fejlődésének. Valójában a folyamat során a baba megtanulja a körülötte lévő teret, megszerzitapasztalatok különböző témákban. A gyermek elsajátít bizonyos ismereteket és sajátos készségeket sajátít el.

Ennek eredményeként aktiválódnak a mentális és akarati folyamatok, fejlődnek a mentális képességek, kialakulnak az érzelmi személyiségjegyek.

Az óvodai nevelési intézményben a gyermekek nevelésének, fejlesztésének és oktatásának teljes programja a Szövetségi Állami Oktatási Szabványon alapul. Ezért a pedagógusoknak szigorúan be kell tartaniuk a kidolgozott kritériumokat.

Mi az a GEF

A Szövetségi Állami Oktatási Standard (FSES) bizonyos feladatokat és követelményeket határoz meg az óvodáskorú gyermekek oktatásának és nevelésének minőségére vonatkozóan, nevezetesen:

• az oktatási program mennyiségére és felépítésére;
• a vonatkozó feltételekhez, ahol a program főbb pontjai megvalósulnak;
• az óvodapedagógusok által elért eredményekre.

Az iskola előtti oktatás az egyetemes középfokú oktatás kezdeti lépése. Ezért annyi követelményt támasztanak vele szemben, és egységes szabványokat vezetnek be, amelyeket minden óvodai nevelési intézmény betart.

Az FGOS az óvodások kognitív fejlesztését célzó órák terveinek és jegyzeteinek elkészítésének támogatása.

A különbség a gyerekek és az iskolások tevékenységei között a bizonyítvány hiányában rejlik. A gyerekeket nem vizsgálják vagy tesztelik. De a szabvány lehetővé teszi az egyes gyermekek szintjének és képességeinek, valamint hatékonyságának felméréséttanári munka.

A kognitív tevékenység céljai és célkitűzései

A GEF szerinti kognitív fejlesztés az óvodai nevelési-oktatási intézményben a következő feladatokat látja el:

• Kíváncsiság ösztönzése, fejlesztése és a gyermek érdekeinek azonosítása.
• A körülöttünk lévő világ megértését célzó cselekvések kialakítása, a tudatos tevékenység fejlesztése.
• A kreativitás és a képzelet fejlesztése.
• Tudások formálása önmagunkról, más gyerekekről és emberekről, a környezetről és a különféle tárgyak tulajdonságairól.
• A gyerekek olyan fogalmakkal ismerkednek meg, mint a szín, forma, méret, mennyiség. A kisgyermekek tudatában vannak az időnek és a térnek, az oknak és okozatnak.
• A gyerekek tudást kapnak szülőföldjükről, közös kulturális értékeket oltottak beléjük. Előadások hangzanak el a nemzeti ünnepekről, szokásokról, hagyományokról.
• Az óvodások képet kapnak arról, hogy a bolygó az emberek egyetemes otthona, mennyire sokszínűek a Föld lakói, és mi a közös bennük.
• A gyerekek megismerkedhetnek a növény- és állatvilág sokszínűségével, és helyi példányokkal dolgozhatnak.

A kognitív tevékenység fejlesztésére irányuló munkaformák

Az óvodásokkal való munka fő feltétele, hogy képességeikre összpontosítsanak, és olyan tevékenységeket fejlesszenek ki, amelyek a világ és a környező tér felfedezését célozzák.

A tanárnak úgy kell felépítenie az órákat, hogy a gyerek érdeklődjön a kutatás iránt, független legyen tudásában és kezdeményezőkészséget mutasson.

A kognitív fejlődést célzó fő formákhozA GEF az óvodai oktatási intézményekben a következőket tartalmazza:

• a gyermekek személyes bevonása a kutatásba és tevékenységekbe;
• különféle didaktikai feladatok és játékok használata;
• Olyan tanulási technikák használata, amelyek elősegítik a gyermekek olyan tulajdonságainak fejlesztését, mint a képzelet, a kíváncsiság és a nyelvi fejlődés, a szókincsépítés, a gondolkodás és a memória fejlesztése.

Az óvodások kognitív fejlesztése elképzelhetetlen tevékenység nélkül. Annak érdekében, hogy a gyerekek ne legyenek passzívak, eredeti játékokat használnak tevékenységük támogatására.

Tudás a játékon keresztül

A gyerekek el sem tudják képzelni az életüket játék nélkül. Egy normálisan fejlődő gyermek folyamatosan manipulál tárgyakat. Ez az alapja a pedagógusok kognitív tevékenységben végzett munkájának.

Reggel a gyerekek jönnek a csoportba. Az első lépés a töltés. Ilyen gyakorlatokat használnak: "gyüjtse össze a gombát", "szagolja meg a virágokat", "sugaras sugarakat".

Reggeli után a gyerekek a természetnaptárral és a nappalisarokban dolgoznak. Az ökológiai játékok során az aktivitás és a kíváncsiság fejlődik.

A séta során sok szabadtéri játékot használhat a tanár, és van természet- és változásmegfigyelés. A természeti tárgyakon alapuló játékok segítik az ismeretek jobb asszimilálását.

A szépirodalom olvasása bővíti, rendszerezi az ismereteket, gazdagítja a szókincset.

Óvodában, legyen szó csoportról vagy helyszínről, mindent úgy alakítanak ki, hogy a kognitív tevékenység fejlesztésetermészetesen és könnyedén jött.

A kétség a fő érv

Hogyan szeretnék a szülők gyermeküket? Erre a kérdésre különböző időpontokban különböző válaszok érkeztek. Ha a szovjet időkben az anyák és apák minden tekintetben engedelmes „előadóművészt” igyekeztek nevelni, aki a jövőben is keményen tud dolgozni a gyárban, akkor most sokan szeretnének aktív beosztású, kreatív embert nevelni.

A gyereknek meg kell tanulnia kételkedni ahhoz, hogy a jövőben önellátó legyen, saját véleménye legyen. És a kétségek végül saját következtetésükhöz vezetnek.

A pedagógus feladata nem az, hogy megkérdőjelezze a tanár kompetenciáját és tanításait. A lényeg az, hogy megtanítsuk a gyereket kételkedni magában a tudásban, a megszerzési módszereiben.

Végül is egy csecsemő egyszerűen elmondhat és megtaníthat valamit, vagy megmutathatja, hogyan történik. A gyerek tud majd kérdezni valamiről, elmondani a véleményét. Így a megszerzett tudás sokkal erősebb lesz.

Végül is egyszerűen azt mondhatod, hogy a fa nem süllyed, de a kő azonnal lesüllyed a fenekére – és a gyerek természetesen elhiszi. De ha a gyerek kísérletet végez, személyesen ellenőrizheti ezt, és valószínűleg más anyagokat is kipróbál a felhajtóerő érdekében, és levonja a saját következtetéseit. Így jelenik meg az első érvelés.

A kognitív tevékenység fejlesztése kétségtelenül lehetetlen. A modern szövetségi állam oktatási szabványában az óvodai oktatási intézmények mára már nem adnak tudást egyszerűen „ezüsttányéron”. Végtére is, ha egy gyerek mond valamit, csak arra emlékezhet.

De gondolkozz, gondolkozz és gyerehogy a saját következtetésed sokkal fontosabb. Hiszen a kétség a kreativitáshoz, az önmegvalósításhoz és ennek megfelelően a függetlenséghez és az önellátáshoz vezető út.

Milyen gyakran hallották a mai szülők gyermekkorukban, hogy nem elég idősek a vitához. Ideje elfelejteni ezt a tendenciát. Tanítsd meg gyermekeidnek, hogy elmondják véleményüket, kételkedjenek és keressék a választ.

Kognitív fejlődés az óvodában életkor szerint

Az életkor előrehaladtával a baba képességei és szükségletei változnak. Ennek megfelelően a különböző életkorú gyermekek csoportjában a tárgyaknak és a teljes környezetnek eltérőnek kell lennie, a kutatási lehetőségeknek megfelelően.

Tehát a 2-3 évesek számára minden elemnek egyszerűnek és világosnak kell lennie, felesleges részletek nélkül.

A 3-4 éves csecsemők számára a játékok és a tárgyak sokrétűbbé válnak, a képzelet fejlesztését segítő figuratív játékok pedig több helyet foglalnak el. Gyakran láthat egy gyereket, aki a kockákkal játszik, és autónak képzeli őket, majd garázst épít velük, amiből aztán út lesz.

Ahogy öregszik, az objektumok és a környezetek egyre összetettebbek lesznek. A jelentős tárgyak különleges szerepet játszanak. A figuratív és szimbolikus anyagok 5 év után kerülnek előtérbe.

Mi a helyzet a gyerekekkel?

A két-három évesek kognitív fejlődésének jellemzői a jelen pillanathoz és a környezethez kapcsolódnak.

A gyermekeket körülvevő minden tárgynak világosnak, egyszerűnek és érthetőnek kell lennie. Kötelező egy aláhúzott tulajdonság, pl.: forma, szín,anyag, méret.

A gyerekek különösen szívesen játszanak a felnőtt tárgyakra emlékeztető játékokkal. Anyát vagy apát utánozva tanulják meg kezelni a dolgokat.

Középcsoport

A középső csoport kognitív fejlesztése magában foglalja a világról alkotott elképzelések folyamatos bővítését, a szókincs fejlesztését.

Tárgyi játékok és háztartási cikkek szükségesek. A csoport felszerelése a szükséges zónák kiosztásának figyelembevételével történik: zenei, természeti sarok, könyves zóna, játékhely a padlón.

Minden szükséges anyagot a mozaik elv szerint helyezünk el. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek által használt tárgyak több helyen, egymástól távol helyezkednek el. Erre azért van szükség, hogy a gyerekek ne zavarják egymást.

A középső csoport kognitív fejlesztése a gyermekek független kutatását is magában foglalja. Ehhez több zóna van felszerelve. Például télen a hideg évszakról szóló anyagokat a gyermekek számára hozzáférhető helyeken helyezik el. Lehet könyv, kártyák, tematikus játékok.

Az év során az anyag úgy változik, hogy a gyerekek minden alkalommal új ötleteket kapnak, amelyeken gondolkodni kell. A rendelkezésre álló anyag tanulmányozása során a gyerekek felfedezik az őket körülvevő világot.

Ne feledkezz meg a kísérletről

A GEF szerinti kognitív fejlesztés az óvodai nevelési intézményekben kísérletek és tapasztalatok felhasználásával jár. Bármely rezsim pillanatában elvégezhetők: mosás, séta, játék, edzés közben.

Mosáskor könnyű elmagyarázni a gyerekeknek, mi az az eső és a latyakos. Itt szórták a homokra – kiderült, hogy sár. A gyerekek arra a következtetésre jutottak, hogy miért olyan gyakran piszkos ősszel.

Érdekes összehasonlítani a vizet. Itt esik az eső, de a csapból folyik a víz. De tócsából nem lehet vizet inni, de csapból igen. Eshet az eső, ha sok a felhő, de lehet „gomba”, ha süt a nap.

A gyerekek nagyon befolyásolhatóak és képlékenyek. Adj nekik elgondolkodtatót. A kognitív fejlődéssel kapcsolatos témákat az életkor és a Szövetségi Állami Oktatási Szabvány követelményeinek figyelembevételével választják ki. Ha a gyerekek a tárgyak tulajdonságait tanulmányozzák, akkor az idősebb óvodás gyerekek már képesek megérteni a világ szerkezetét.