Gyermekek mentális fejlődése: fő szakaszok, jellemzők és feltételek, életkori normák

2024 Szerző: Priscilla Miln | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-02-18 02:09

A gyermek szellemi fejlődése összetett, hosszadalmas, folyamatos folyamat, amely különböző tényezők hatására megy végbe. Örökletesek, biológiaiak, szociálisak. A psziché fejlődése egyenetlen folyamat. Hagyományosan több szakaszra osztható. Cikkünkben részletesen kitérünk a gyermekek mentális fejlődésének sajátosságaira és a különböző korcsoportokra jellemző mentális folyamatokra. Feltétlenül vegye figyelembe a psziché kialakulását befolyásoló tényezőket és a diagnosztikai módszereket a gyermek fejlettségi szintjének meghatározásához.

A gyermek idegrendszerének kialakulásának jellemzői

A baba pszichéjének fejlődése néhány hónappal a születése előtt megkezdődik, még az anyaméhben is. A magzat bizonyos módon reagál a különböző hangokra és egyéb külső ingerekre: aktívabban kezd viselkedni, vagy éppen ellenkezőleg, megnyugszik. Megtörténikidegrendszerének köszönhetően, ami viszont tükröződik a baba pszichéjében. Ez a két fogalom elválaszthatatlanul összefügg.

A gyermek életének első évében az idegrendszer fejlődése gyors, többszörösen gyorsabb, mint életének minden további évében. Tehát, ha egy újszülött agya teste tömegének 1/8-át nyomja, akkor egy éves korára a súlya megduplázódik. És bár a fejlődés üteme tovább lassul, kicsit más karaktert öltenek, és inkább a szellemi képességek fejlesztését célozzák. A baba születése után az agya nemcsak hogy nem áll le növekedésében, hanem aktívan tovább is formálódik.

Biztosan kijelenthetjük, hogy a psziché az emberi idegrendszer tevékenységére adott válasz, a gyermek szellemi fejlődése pedig összetett és sérülékeny folyamat. Kezdetben az örökletes-biológiai tényező befolyásolja. Később a társadalmi spektrum és a szülők családbeli kapcsolata összekapcsolódik. A különböző életkorokra jellemzőek a gyermek mentális fejlődésének sajátosságai. Maradjunk az életkori normáknál részletesebben.

A gyermek pszichéjének kialakulásának szakaszai

A gyermek növekedésével nem csak testileg fejlődik. A test növekedésével egyidejűleg pszichéjének kialakulása is végbemegy. A gyakorlatban a gyermekek mentális fejlődésének következő szakaszait különböztetjük meg:

1. Csecsemőkor: születéstől 1 éves korig. Ebben a szakaszban a gyermek agyának aktív növekedése és fejlődése zajlik. A baba életének első évét fokozott aktivitása, megszerzése jellemzimotoros készségek.
2. Kisgyermekkor: 1-3 éves. Ebben az időszakban a szenzoros motoros készségek fejlesztése - az alapja más, összetettebb mentális funkcióknak.
3. Óvoda: 3-7 éves korig. Ebben és a következő szakaszban a gyermek cselekvései egyéni karaktert kapnak, kialakul a psziché személyes szférája.
4. Általános iskolás kor: 7-11 év. Ennek az időszaknak az elejére jelentős változások mennek végbe a gyermek életében, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a psziché intellektuális és kognitív funkcióinak fejlődéséhez.
5. Kamaszkor: 11-15 éves. Ezt a szakaszt a gyermekek mentális fejlődésének következő életkorral összefüggő sajátosságai jellemzik: önbecsülés, kommunikáció a társakkal, a vágy, hogy megtalálják a helyüket a csoportban.

A psziché fejlődésének jellemzői csecsemőkorban

A születéstől egy évig tartó időszakban a gyermek alapvető motoros funkcióinak fejlődése következik be. A magatehetetlen baba hónapról hónapra egyre aktívabbá válik, érdeklődve kutatja testét és motoros képességeit. A baba megtanul kommunikálni a körülötte lévő emberekkel, kifejezni vágyait, és különféle módokon reagál a külső ingerekre: hangokra, arckifejezésekre, intonációra.

A számára legjelentősebb alakok ebben a szakaszban a szülei - anya és apa. Feladatuk a gyermek testi és szellemi fejlődésének biztosítása. A szülők megtanítják a babát a külvilággal való „kommunikációra”, annak megismerésére. Ebben a szakaszban fontos, hogy kellő figyelmet fordítsunk a gyermekre, elősegítsük a fejlődéstnagy és finom motoros készségek, tárgyak színeinek, formának, térfogatának, textúrájának érzékelése. Még egy hat hónapos babánál is feltétlenül gyakorolni kell.

A megfelelően kiválasztott játékok és az érzékszervi-motoros funkciók fejlesztését célzó rendszeres gyakorlatok serkentik az érzékszervek további fejlődését. De nem szükséges megkövetelni a gyermektől a szülők által meghatározott szabályok betartását. Míg még túl fiatal ahhoz, hogy felszívja őket.

Szellemi fejlődés 1 éves kortól 3 éves korig

Kisgyermekkorban egy kicsi és védtelen baba, aki nemrég tette meg első lépéseit, függetlenebbé válik. Először megtanul aktívan járni, majd futni, ugrálni, tanulmányozni a körülötte lévő tárgyakat és értelmesen beszélni. De még ebben az életszakaszban is korlátozottak a lehetőségei.

Az 1-3 éves gyermekek mentális fejlődése a felnőttek utánzásán alapul. Ahhoz, hogy a gyermek megtanuljon valamit csinálni, először látnia kell, hogy az anyja vagy az apja hogyan hajtja végre ugyanazt a cselekvést. A gyermek szívesen játszhat különböző játékokat és tanulhat tantárgyakat a szülőkkel. De amint anya vagy apa eltereli a figyelmét, és a dolgára megy, a baba azonnal kilép a játékból.

A kisgyermekek mentális fejlődése elválaszthatatlanul kapcsolódik az új felfedezésekhez. A gyerek kezdi megérteni, hogy különböző tárgyak hajtanak végre bizonyos műveleteket, például bekapcsolhatja a TV-t a távirányítóval, és ha megnyomja a számítógép gombját, a monitor világít stb. De a legfontosabb az, hogy a gyermekelkezdi elválasztani saját cselekedeteit a felnőttek cselekedeteitől. Ebben az időszakban a gyermekben tudatosul az „én”, kezd kialakulni az önbecsülés, megjelenik az önbizalom, és ezzel együtt a gyermek nem hajlandó megtenni, amit a szülei mondanak. Az időszak végére az anyukák és apukák az úgynevezett hároméves válsággal szembesülhetnek.

Az óvodáskorú gyermek mentális fejlődési folyamatai

A következő szakasz éppen a három éves válság végére esik. Ekkor a gyermek már rendelkezik bizonyos önbecsüléssel, magabiztosan érzi magát a lábán, és többé-kevésbé normálisan tud beszélni. Néha még a felnőttekkel is "egy hullámhosszon" érzi magát. Csak azért, hogy megértsük, miért csinálnak a felnőttek bizonyos dolgokat, de a baba még mindig nem tud. Ebben pedig a szerepjátékok segítenek neki. A játékban a különféle élethelyzetek modellezésekor a gyermek jobban elsajátítja az információkat, fejleszti absztrakt gondolkodását. A szülőknek tudomásul kell venniük a gyermekek mentális fejlődésének ezt a jellemzőjét.

A 4-5 éves gyerekekkel ellentétben az idősebb óvodásnak megvannak a maga mentális jellemzői. Ebben a korban nagy szüksége van a társakkal való kommunikációra. Ez a korszak közvetlenül kapcsolódik a gyermek fejlődésének következő mentális folyamataihoz:

1. Az emlékezet új ismeretek asszimilációja, hasznos készségek és szokások elsajátítása.
2. A gondolkodás a logika fejlesztése, a különféle jelenségek és azok okai közötti összefüggések kialakításának képessége.
3. Beszéd – képes megbirkózni az anyanyelv összes hangjának helyes kiejtésével, beállítani a hangerőt és a tempót, kifejezni érzelmeket.
4. A figyelem az a képesség, hogy az elmét egy adott tárgyra összpontosítsuk.
5. A képzelet az a képesség, hogy különféle képeket hozzon létre a fejében a már ismert tények felhasználásával, és manipulálja azokat.
6. Érzékelés – a színek, formák, hangok, térbeli tárgyak és holisztikus kép érzékelésének képességének fejlesztése.

A fent bemutatott mentális folyamatok fejlesztése a sikeres iskoláztatás kulcsa.

A fiatalabb diákok pszichéjének fejlesztése

Ez a korszak a 7 és 11 év közötti különbséget fedi le. Ekkor zajlik az intellektuális és kognitív szféra fejlődése. Érdemes megjegyezni, hogy az iskolakezdéssel szinte drasztikusan megváltozik a gyermek élete. A tanuló köteles betartani a fegyelmet és a napi rutint, képes a csapatban való kapcsolatok kiépítésére, a cselekvések tervezésére és ellenőrzésére.

Ebben a szakaszban a gyermek mentális fejlődésének van néhány sajátossága:

1. Egy hét év feletti diáknak elég kitartása van ahhoz, hogy hosszú ideig egy feladat elvégzésére összpontosítson. Nyugodtan végig tudja ülni az egész órát, figyelmesen hallgatva a tanárra.
2. A gyermek tudja vagy megtanulja megtervezni az idejét és ellenőrizni a cselekvéseit. Meghatározott sorrendben végzi el a házi feladatát, és csak akkor megy sétálni, ha minden házi feladatát elvégezte.
3. A gyermek meg tudja határozni tudásának szintjét, és megállapíthatja, hogy mi hiányzik egy adott probléma megoldásához.

A szülők feladata ebben a fejlődési szakaszban, hogy érzelmileg támogassák a gyermeket, segítsenek neki új barátokat találni, gyorsan alkalmazkodni az új napi rutinhoz és a csapat életéhez.

Kamaszpszichológia

A legtöbb pszichológus szerint a gyermekek 7 és 15 év közötti életkora kritikus. Ebben az időszakban éles ugrás következik be a gyermek testi és szellemi fejlődésében egyaránt. Felnőtt tettek elkövetésére nagy vágy keríti hatalmába, de nem akar ezekért felelősséget vállalni, gyermeki büntetlenséggel megválni. A serdülőkort a következő jellemzők jellemzik:

• tudatlan cselekedetek a szülők ellen;
• a megengedett határok szisztematikus megsértése;
• új tekintélyek megjelenése a felnőttek körében és utánzásuk;
• a vágy, hogy kitűnjünk a csapatból, a tömegből.

A szülők által választott magatartásmodelltől függően a gyermek vagy megtalálja a helyét a világban és dönthet élethelyzetéről, vagy folyamatosan küzd a tilalmak rendszerével, megvédve vágyait és saját véleményét. Anya és apa feladata, hogy megvédje a tinédzsert a kiütésektől, közös nyelvet találjon vele.

Szellemi fogyatékos gyerekek

Minden ember az iskolában vagy a mindennapi életben legalább egyszer találkozott olyan gyerekkel, aki a szintnek megfelelőena psziché fejlődése nagyon eltér a "normális" gyerekektől. Ráadásul fizikailag jól felépített, ugyanakkor rendkívül lassan olvas, nem tudja, hogyan építsen fel logikai láncokat a cselekvések között, vagy egyszerűen csak kommunikál társaival. A szakemberek gyakran diagnosztizálnak mentális retardációt az ilyen gyermekeknél.

A helyzet teljes bonyolultsága abban rejlik, hogy a szülők egy bizonyos pontig nem tudnak a mentális fejlődés ezen jellemzőjéről. Az ezzel a diagnózissal rendelkező gyermekek külsőleg nem különböznek társaitól. De gyakran problémáik vannak a csapathoz való alkalmazkodással és az iskolai teljesítményükkel.

A szülők figyelmeztessék a következő pontokat a gyermek mentális fejlődésében:

1. Beszéd. Ez a tétel nemcsak logopédiai jellegű, hanem lexikai és nyelvtani problémákat is tartalmaz.
2. Figyelemetlenség. A szellemi retardációban szenvedő gyermekek motoros aktivitása általában megnövekedett, folyamatosan el vannak terelve, nem tudnak egyetlen témára sem koncentrálni.
3. Az észlelés megsértése. A gyermek nem észlel és nem talál új környezetben számára ismerős tárgyakat, nem emlékszik az emberek nevére.

A szellemi fogyatékossággal élő gyermekek fokozott figyelmet igényelnek a szülőktől és a tanároktól. Sokkal több időre és türelemre van szükségük az anyag tanulmányozásához, mint osztálytársaiknak.

Mi befolyásolja a psziché fejlődését?

A mentális fejlődésnek a következő előfeltételei vannakbaba:

1. Az agy normális működése.
2. Gyermek kommunikációja felnőttekkel. A szülők, az idősebb testvérek, az óvodapedagógusok és az iskolai tanárok a szociális élmény hordozói a gyermek számára. Mindenkinek szüksége van a kommunikációra. És ez alól a gyerek sem kivétel. A felnőttekkel való kommunikációnak köszönhetően megtanulja megismerni önmagát és másokat, értékelni a cselekedeteket és a tetteket. A kommunikáció iránti igény a felnőtt iránti érdeklődésben és odafigyelésben nyilvánul meg, a vágyban, hogy megmutassa neki készségeit és képességeit.
3. Magának a gyermeknek a tevékenysége. A baba születése után motoros aktivitása nem áll le, csak fokozódik. Ahogy nő a gyermek, megtanul kúszni, majd járni, ugrani, futni, más gyerekekkel játszani, versenyezni stb. Azaz a normálisan fejlődő gyermek mindig aktív.

A gyermek fejlődésének minden szakaszában, és különösen az első szakaszban, a család óriási hatással van a pszichére, nevezetesen a benne uralkodó légkörre. Ha a gyermek kedvességben nő, figyelem veszi körül, nem látja a szülők veszekedését, nem hallja a sikolyokat, akkor minden feltétele meglesz fizikai képességei kibontakozásához.

A szellemi fejlődés diagnózisa

Hogyan lehet megérteni, hogy a gyermek úgy fejlődik-e, ahogy kellene? A mai napig számos módszer létezik a mentális fejlettség szintjének felmérésére. A gyermek diagnózisa a psziché minden aspektusának tanulmányozására irányul. A kapott adatokat ezután összehasonlítják, hogy holisztikus képet kapjanak a gyermekről. Tehát vannak értékelési módszerek:

• a gyermek testi fejlődése;
• szellemi fejlődés;
• a személyiség minőségi fejlesztése;
• egyéni készségek és képességek fejlesztése.

A diagnózis felállításakor fontos betartani a következő szabályokat:

1. A pszichológiai profil összeállításakor legalább 10 tesztet kell használni.
2. Ne felejtse el, hogy minden technikát egy bizonyos életkorhoz terveztek. Ha nincs korhatár, a tesztek eltérhetnek egymástól az információk bemutatásának módjában.
3. Soha ne gyakorolj nyomást a gyerekre, próbáld ki önkéntes vágy nélkül. Ellenkező esetben a vizsgálat eredményei megbízhatatlanok lehetnek.