Testnevelés: célok, célkitűzések, módszerek és alapelvek. Az óvodás gyermekek testnevelésének alapelvei: az egyes alapelvek jellemzői. A testnevelés rendszerének alapelvei

2024 Szerző: Priscilla Miln | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-02-18 02:09

A modern oktatásban a nevelés egyik fő területe a kisgyermekkori testnevelés. Most, amikor a gyerekek szinte minden szabadidejüket számítógépen és telefonon töltik, ez a szempont különösen fontossá válik. Hiszen a harmonikus személyiség, amelynek nevelése a modern nevelés célja, nemcsak tudás- és készségek komplexuma, hanem jó testi fejlettség, és ebből következően jó egészség is. Éppen ezért fontos ismerni a testnevelés alapelveit, célját, célkitűzéseit. Ez a tudás segít minden szülőnek abban, hogy az óvodáskortól kezdve aktívan részt vegyen gyermeke egészséges személyiségének kialakításában, és segítse a megfelelő fejlődést.

Testnevelés: célok, célkitűzések, alapelvek

A testnevelés egy olyan oktatási folyamat, amelynek célja a gyermek motorikus készségeinek, pszichofizikai tulajdonságainak alakítása, valamint testének tökéletesítésében.

Ennek céljaAz irány a harmonikusan fejlett, testileg tökéletes gyermek nevelésében rejlik, aki magas szinten rendelkezik olyan tulajdonságokkal, mint a vidámság, az életerő, a kreatív készség. A testnevelés olyan problémák megoldására irányul, mint:

• wellness;
• oktatási;
• oktatási.

A gyermek fejlesztése a pedagógiai folyamat kiemelt feladata, melynek célja a gyermek egészségének erősítése, életének védelme. Ebbe beletartozik a harmonikus pszichomotoros fejlődés, az immunitás növelése a keményedés révén, valamint a munkaképesség növekedése is. Wellness feladatokat kérünk:

• segít a helyes testtartás kialakításában, a gerinc ívekben, a harmonikus testalkatban;
• fejlessze a láb íveit;
• erősíti a szalag-ízületi apparátust;
• szabályozza a növekedést és a csonttömeget;
• fejleszti az arc, a test és az összes többi szerv izmait.

A nevelési feladatok a motoros készségek és képességek formálására, valamint a pszichofizikai tulajdonságok és motoros képességek fejlesztésére irányulnak. Ebbe beletartozik egy bizonyos ismeretrendszer elsajátítása is a sportgyakorlatokról, azok felépítéséről és a szervezetre gyakorolt egészségjavító funkciójáról. A nevelés során a gyermeknek tisztában kell lennie motoros cselekvéseivel, el kell sajátítania a fizikai és térbeli terminológiát, valamint el kell sajátítania a szükséges ismereteket a mozgások és a sportolás helyes végrehajtásáról.gyakorlatokat, rögzítse a memóriában a tárgyak, kagylók, segédanyagok nevét, és emlékezzen a használatukra. Ismernie kell a testét, és a pedagógiai folyamat úgy van kialakítva, hogy kialakítsa testi tükörképét.

A nevelési feladatok a fizikai gyakorlatok ésszerű alkalmazásának képességének kialakítása az önálló motoros tevékenységben, valamint a mozdulatok kecsességének, hajlékonyságának, kifejezőképességének elsajátításának elősegítése. Olyan tulajdonságokat képeznek, mint a függetlenség, a kezdeményezőkészség, a kreativitás, az önszerveződés. Formálódik a higiénés tulajdonságok nevelése, valamint a pedagógus segítése a különféle játékok szervezésében. Az oktatási feladatok közé tartozik a pozitív személyiségjegyek kialakulásának kedvező feltételeinek megteremtése, erkölcsi alapjainak és akaraterős tulajdonságainak lefektetése, az érzéskultúra és a sportgyakorlatokhoz való esztétikai hozzáállás kialakítása.

Minden probléma egységben való megoldása a kulcsa a harmonikus, átfogóan fejlett személyiség kialakulásának.

A testnevelés alapelveit a pedagógiai folyamat főbb módszertani mintái alkotják, amelyek a nevelési folyamat tartalmára, felépítésére és szervezésére vonatkozó alapvető követelményekben fejeződnek ki.

A harmonikus testnevelés az általános pedagógiai didaktikai elvek és ennek a nevelési iránynak sajátos törvényszerűségeinek ötvözésével lehetséges.

Általános pedagógiai alapelvek: tudatosság, aktivitás, szisztematikus és ismétlés

Az óvodáskorú gyermekek testnevelésének alapelveimindenekelőtt a pedagógiai alapismereteken, amelyek a cél elérését hivatottak segíteni. Csak az összes összetevő egysége biztosítja a gyermek megfelelő szintű fejlődését. Tehát az óvodások testnevelésének alapelvei az általános pedagógiai alapelvek alapján:

1. A mindfulness elve célja, hogy a gyermeket értelmes hozzáállásra nevelje a sportgyakorlatokhoz, valamint a szabadtéri játékokhoz. A tudatosságnak a mozdulatok mechanikus memorizálásával való szembeállítása alapján következtetett. A mozdulatok technikájának, végrehajtási sorrendjének, valamint saját testének izomfeszülésének tudatában a gyermek testreflexiót alakít ki.
2. A tevékenység elve magában foglalja az olyan tulajdonságok fejlesztését, mint a függetlenség, a kezdeményezőkészség, a kreativitás.



3. A szisztematikus és következetesség elve. A testnevelés alapelveit pedagógiai alapon említve nem lehet nem beszélni ennek fontosságáról. Ennek az oktatási iránynak minden formájára kötelező: a motoros készségek fejlesztése, a keményedés és a rendszer kialakítása. A szisztematikusság biztosítja a tudás, készségek és képességek összekapcsolását. Az előkészítő és felvezető gyakorlatok a rendszerben lehetővé teszik, hogy valami újat sajátíts el, majd erre támaszkodva lépj át a következő, összetettebbre. Ezt az elvet az óvodáskorban ennek a nevelési iránynak a rendszeressége, tervezése és folyamatossága valósítja meg.
4. A motoros készségek ismétlésének elve. A testnevelés alapelveiről szólvaóvodások, ezt meg kell említeni a legfontosabbak listáján. Az ismétlés biztosítja a mozgások asszimilációját és a motoros készségek kialakulását. Csak ilyen feltételek mellett alakulhatnak ki dinamikus sztereotípiák. Az ismétlési rendszer az új anyagok asszimilációján és a múlt megismétlésén alapul.
5. A fokozatosság elve, amely magában foglalja a mozgások meglévő sztereotípiájának változtatási lehetőségeit. A fokozatosság, valamint a rendszeres edzés az élettani szabályok alapja.
6. A láthatóság elve, amely az érzékszervi észlelés és a gondolkodás közötti kapcsolat megteremtéséhez szükséges. Ez lehetővé teszi a mozgásban részt vevő szenzoros rendszerek összes funkciójának közvetlen befolyásolását. A testnevelési rendszer ezen elveinek említése közvetlen és közvetett láthatóságot is jelent. Az első abban nyilvánul meg, hogy a tanár maga mutatja be az ebben a szakaszban tanult motoros cselekvéseket. A közvetített láthatóság olyan filmek, kézikönyvek, fényképek és grafikák bemutatásával valósul meg, amelyek az új tétel pontos ábrázolását adják. Ezt az elvet úgy alakították ki, hogy biztosítsa az új anyagok pontosabb asszimilációját és reprodukálását.
7. A hozzáférhetőség elve a megfelelő testnevelés kulcsa. Tekintettel a gyakorlatok összetettségének különböző szintjeire, a tanárnak figyelembe kell vennie az egyes gyermekek személyes jellemzőit, hozzárendelve a fizikai aktivitást. Csak egy ilyen megközelítés segít a test hasznára, és elősegíti az óvodáskorú összes fizikai tulajdonságának harmonikus fejlődését. Az akadálymentesítés elvének be nem tartásakülönféle testi és lelki sérülésekhez vezethet.
8. Az individualizálás elve magában foglalja az óvodás gyermek természetes adataihoz való orientációt, amely alapján a tanár további tervet készít testi fejlődésének javítására.

A fokozatosság, a láthatóság, a hozzáférhetőség, az individualizálás egyéb általános pedagógiai alapelvek

Figyelembe kell venni, hogy ezen elvek mindegyike együttesen biztosítja az egészséges, fejlett személyiség kialakulását. Ha ezek közül legalább az egyiket nem teljesíti, az csökkenti a cél pontos elérésének valószínűségét.

A testnevelés alapelvei: az egyes alapelvek leírása

A neveléssel szemben támasztott modern követelmények minden nevelési szabály gondos betartását jelentik a cél szisztematikus elérése érdekében. Az óvodás kor a személyiségnevelés kezdeti szakasza. És most rendkívül fontos a testnevelés összes alapelvének figyelembe vétele, hogy mire a gyermek új oktatási szintre lép, rendelkezzen a szükséges motoros képességekkel, testi reflexióval és a fizikailag fejlett személyiség egyéb mutatóival. Az ezen az oktatási területen követendő alapelvek a következők:

1. A folytonosság elve, ami az egyik legfontosabb. Megadják a foglalkozások sorrendjét, a köztük lévő kapcsolatot, valamint azt, hogy milyen gyakran és mennyi ideig kell azokat megtartani. Az órák az óvodáskorúak megfelelő testi fejlődésének kulcsa.
2. A pihenés és a terhelés szisztémás váltakozásának elve. Az órák hatékonyságának növelése érdekében a magas aktivitást és a pihenést kombinálni kell.gyermeke különféle motoros tevékenységekben. Ez az elv a funkcionális terhelések formáinak és tartalmának dinamikus változásában fejeződik ki egyik szakaszról a másikra.
3. A fejlődési és edzési hatások fokozatos növelésének elve határozza meg a terhelések következetes növelését. Ez a szemlélet fokozza a fejlesztő hatást, fokozza és megújítja a gyakorlatok testre gyakorolt hatását ezen irányú nevelés során.
4. A ciklikusság elve biztosítja az órák ismétlődő sorrendjét, lehetővé téve ezáltal azok hatékonyságának növelését, az óvodáskorúak fizikai edzettségének javítását.

E képzési irány rendszerének egyéb alapelvei

A testnevelés alapelveinek leírása hiányos lesz a többi alapvető norma említése nélkül:

1. E nevelési irány folyamatának életkorral összefüggő tevékenységének elve, amely magában foglalja az óvodáskorú minden egyéni jellemzőjének figyelembevételét.
2. Az átfogó és harmonikus fejlődés elve. Segíti a gyermek pszichofizikai képességeinek, motorikus készségeinek, képességeinek fejlesztését, melyek egységben valósulnak meg. Ez az elv az óvodás gyermek átfogó fejlesztését célozza, amely magában foglalja a gyermek minden személyes tulajdonságának nevelését.



3. Az egészségjavító orientáció elve, amely a gyermekek egészségének erősítésének problémáját hivatott megoldani. Ez magában foglalja a fizikai gyakorlatok kombinációját olyan speciális eljárásokkal, amelyek növelik a gyermek testének képességeit. Ők is sokat segítenekjavítja az agy gyógyító tevékenységét. Az óvodai nevelési intézményekben a testnevelés alapelveiről szólva meg kell jegyezni, hogy ennek az iránynak a végrehajtását szigorúan orvos felügyelete mellett kell végrehajtani.

A pedagógusnak minden alapelvet szigorúan be kell tartania annak érdekében, hogy az óvodás személyiségének nevelése a lehető leghatékonyabb legyen.

Az oktatás ezen irányának módszerei

A módszer olyan technikák összességére vonatkozik, amelyek célja az oktatási folyamat optimalizálása. A módszer megválasztását meghatározzák a pedagógust meghatározott ideig tartó feladatok, a nevelési tevékenység tartalma, valamint az óvodás egyéni és életkori sajátosságai.

A testnevelés módszerei és alapelvei együttesen egyetlen cél elérését célozzák: a testileg fejlett személyiség kialakítását.

Figyelembe kell venni, hogy a testi-lelki erő aktiválása, majd az erőkifejtés utáni pihenés sokkal gyorsabban és hatékonyabban állítja vissza a teljesítményt.

Ennek az oktatási iránynak a fő módszerei, amelyek alapvetőek a tanár számára az óvodásokkal való munka során, a következők:

1. Információbefogadó módszer, amely meghatározza a gyermek és a pedagógus közös tevékenységének kapcsolatát, egymásra ut altságát. Neki köszönhetően a pedagógus konkrétan és világosan tudja átadni a tudást az óvodásnak, azokat tudatosan emlékezni és felfogni.
2. Reproduktív, egyébamelynek neve a tevékenységi módok újratermelésének megszervezésének módszere. Olyan fizikai gyakorlatok rendszerének átgondolásából áll, amelyek az óvodás számára már ismert cselekvések reprodukálására irányulnak, és amelyek az információ-fogadó módszer alkalmazásával alakultak ki.
3. A probléma alapú tanulás módszere a rendszerszintű oktatás szerves része, amely nélküle hiányos lenne. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a gyermek nem tanulhat meg gondolkodni, és nem fejlesztheti kreatív képességeit a szükséges szintre, csak az ismeretek asszimilációjával. A probléma alapú tanulás alapja az emberi gondolkodás fejlődésének törvényszerűségei és a megismerést szolgáló alkotó tevékenysége. A gyermek mentális tevékenysége akkor aktiválódik, ha meg kell értenie valamit. Egy adott problémára megoldást keresve önállóan szerez ismereteket. És jobban asszimilálódnak, mint a kész válaszok. Ráadásul, ha a gyermek szabadtéri játékokban korának megfelelő feladatokat old meg, az hozzájárul önértékelésének, önbizalmának fejlődéséhez. A problémahelyzetek motoros tevékenységbe való bevezetésével a pedagógus érdekesebbé, hatékonyabbá teszi a tanulást. Emellett ez jó előfeltétele a kreatív képességek fejlesztésének, amelyek az óvodások fejlődésének szerves részévé válnak.
4. A szigorúan szabályozott gyakorlatok módszere megoldja azt a problémát, hogy a legjobb feltételeket biztosítsa a gyermek motoros képességeinek elsajátításához és pszichofizikai tulajdonságainak fejlesztéséhez.
5. Az óvodás gyermek mozgását magában foglaló körkörös edzésmódszerelőre meghatározott körben meghatározott feladatok, gyakorlatok elvégzése, amelyek lehetővé teszik a test különböző izomcsoportjainak, szerveinek, rendszereinek befolyásolását. Ennek a módszernek az a célja, hogy a testmozgás magas gyógyító hatását érje el, és növelje a szervezet teljesítményét.

Általános didaktikai módszerek az óvodások nevelésének ezen területére

A fentieken túlmenően az óvodások ezen irányának további, általános didaktikai módszerei is vannak:

1. A vizuális módszerek hozzájárulnak a mozgással, az érzékszervi észleléssel és az érzékszervi képességek fejlesztésével kapcsolatos ismeretek és érzések kialakításához.
2. A verbálisnak is nevezett verbális módszerek a gyermek tudatának aktiválására, a feladatok mélyebb megértésének kialakítására, a fizikai gyakorlatok tudatos szintű elvégzésére, azok tartalmának, szerkezetének megértésére, valamint önálló és kreatív többféle esetben használható.
3. A gyakorlati módszereket arra tervezték, hogy biztosítsák az óvodás gyermek motoros cselekvéseinek, észleléseinek és motoros érzékelésének helyességét.

A tanulási folyamat során fontos figyelembe venni, hogy a testnevelés minden módszere és alapelve összefügg egymással, és ezeket kombinálva kell alkalmazni a hatékonyabb eredmény érdekében.

Fizika – az önállóság és a kreativitás fejlesztése

A gyermek életének első hét éve az intenzív fejlődés időszaka: hogyantesti és lelki egyaránt. Ezért olyan fontos, hogy optimális tanulási feltételeket biztosítsunk számára, és megvalósítsuk a testnevelés összes alapelvét. Jövőbeli munkája és oktatási eredményei közvetlenül attól függnek, hogy mennyire fogja irányítani a testét és annak mozdulatait. A kézügyesség és a tájékozódás, valamint a motoros reakció sebessége nagyon fontos.

Az óvodás testnevelésének megfelelő megszervezésével a mindennapi életben a pedagógus és a szülők gondoskodnak a motoros rezsim megvalósításáról, amely a gyermek egészséges testi és lelki állapotának szükséges feltétele a nap folyamán.

Óvodások testnevelésének megvalósítási formái

A testnevelés fő elve a célok és célkitűzések megvalósítása. Milyen eredményeket érnek el a fizikai aktivitás különböző formái:

• szabadtéri játékok;
• séta;
• egyéni munka egyéni óvodásokkal vagy kiscsoportossággal;
• gyerekek, akik különböző fizikai gyakorlatokat végeznek önálló formában;
• testnevelési ünnepek.

A rendszeres testnevelés megalapozza, hogy a gyermek milyen sikeresen sajátítja el a motoros készségeit.

A pedagógus azonban az ilyen foglalkozások keretein belül nem tudja biztosítani az elsajátított készségek fejlesztését, stabilitását, valamint a mindennapi életben való önálló elsajátításának lehetőségét. Éppen ezért a testnevelés alapelveinek megvalósítása a teljes nevelési idő alatt történik.napokon keresztül különféle munkaformákon keresztül. Ennek érdekében a napirend a minden délelőtti torna és meghatározott számú gyakorlat mellett időt biztosít a különböző szabadtéri játékokra, személyes tevékenységekre, valamint lehetőséget ad a gyerekeknek az önálló vagy kiscsoportos játékra. Így az óvodáskorú gyermekek testnevelésének alapelvei az óvodai intézményben való tartózkodásuk során szinte minden tevékenységi formán keresztül megvalósulnak.

Az egyes elvek betartása a kulcsa a cél sikeres elérésének

Az óvodai nevelés a gyermek nevelési és kognitív tevékenységének kezdeti szakasza. Ilyenkor ugyanis kialakul az alap, amelyre a továbbtanulás sikere épül majd. És tekintettel a testnevelésnek a gyermek egészségével való szoros kapcsolatára, ez az alapja a harmonikusan fejlett személyiség nevelésének. Éppen ezért be kell tartani a testnevelés minden elvét. Mindegyiket röviden áttekintve láthatja, hogy egy-egy alapelv milyen fontossági fokot jelent a cél elérése érdekében tett intézkedések sorozatában.

Azt is szem előtt kell tartani, hogy az óvodás korú gyermek hatékonyabb fejlesztése érdekében nem szabad csak az óvodai foglalkozásokra korlátozódni. Minden szülőnek tisztában kell lennie a testnevelési rendszer alapelveinek maradéktalan betartásának fontosságával a gyermek személyes és pszichológiai tulajdonságainak további formálásához. S mivel ebben az időszakban alakul ki a leendő személyiség alapja, rendkívül fontos, hogy minél több odafigyelésre törekedjünk.ügyeljen a gyermek testi fejlődésére. Ahelyett, hogy rajzfilmeket nézne és számítógépen játszana, tanítsa meg gyermekét szabadtéri játékokra. A fejlesztés során hozzájárulnak a helyes fizikai kialakításához.