Gyermekek önálló tevékenységei: életkor, gyermekfejlődés, szervezettség, célok és célkitűzések

2024 Szerző: Priscilla Miln | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-02-18 02:09

Amikor egy gyermek megszületik a családban, a szülei élete drámaian megváltozik. Felnőttségének minden szakaszában segítik a fejlődését, megtanítják az új kisember életére. Élete első oktatási intézményébe - óvodai szervezetbe, óvodába - belépve a gyermek elkezdi felfedezni a családon kívüli, otthonon kívüli világot, szüleitől elkülönítve. Itt a tanárok felelősséget vállalnak oktatásukért. De hogyan történik minden? Milyen módon történik a pedagógusok munkája? És mi a szerepe az óvodáskorú gyermekek önálló tevékenységéhez fejlesztő környezet megszervezésének?

Az oktatási folyamat lényege

Az óvodapedagógusok nevelő-oktató munkájában a tervezést tartják az egyik legfontosabb területnek a nevelési-oktatási programok megvalósítási folyamatainak irányításában. És itt a prioritásnemcsak a gyermek és a felnőtt közös tevékenysége, hanem a gyermek önálló időtöltése is. Mit tartalmaz az óvodai nevelési intézményben a közép- és idősebb korú gyermekek önálló tevékenységének fogalma?

Ez a jelenség teljesen ingyenes egy gyermek vonatkozásában, de nem egy felnőtt esetében, aki megteremti a feltételeket a gyermekek úgynevezett biztonságos szabadságához. Mit is jelent ez? Ez azt jelenti, hogy a tanár olyan oktatási tantárgy-fejlesztő környezetet határoz meg a gyerekek számára, amely biztosítja a társaikkal való ártalmatlan interakciót, vagy közvetlenül a „gyermekgondozó” kulcsban tükrözi az egyéni kapcsolatokat. Ezen túlmenően ez maguknak a tanulóknak a tanár által szervezett tevékenysége, amelynek célja, hogy a gyerekek képesek legyenek mások érdekeivel kapcsolatos problémák megoldására. Ez magában foglalhatja mások segítségét, mások segítségét a problémák megoldásában, mások jólétéhez való hozzájárulást és így tovább.

Munkafolyamat-szervezés

Mit tartalmaz a gyermekek önálló tevékenységeinek szervezése? Alapvetően a baba játékos, motoros, produktív, kognitív és kutatómunkája határozza meg a csapatban. A gyakorlat azt mutatja, hogy a gyermek önálló fejlődésének alapja az önérdek, az úgynevezett belső indíték. A motiváció itt tükrözhet érdeklődést, szükségletet vagy vágyat, hogy valakinek segítsen, valamint a dicséret iránti vágyat vagy a saját szükségletek kielégítésének vágyát. Bármi is volt az,a belső indíték serkenti a gyermek érzelmi kitörését, lelki felemelkedését, a fizikai erők aktiválását és a gondolkodást. Ebből arra következtethetünk, hogy azokban az esetekben, amikor a gyerekek szabadon, akaratukat kifejezve megvalósítják saját érdekeiket és szükségleteiket, tevékenységüknek erőteljes motivációja van. Az ilyen munkát érzelmileg gazdagnak és pszichológiailag kényelmesnek tekintik: minél teljesebben ismerik fel a gyerekek saját cselekvéseikben szükségleteiket, annál erősebb az igény a másokkal való interakcióra.

Érdemes megjegyezni, hogy az óvodáskorú gyermekek saját aktív időtöltésük idején rendkívül negatívan viszonyulnak a felnőttek személyes terükbe való esetleges beavatkozásához. Ezt a tényt el kell fogadni és emlékezni kell rá. A szervezési folyamat egészségügyi és járványügyi követelményei, valamint magának az óvodai intézményekben folyó munka tartalmának megfelelően napi három-négy órát nem kevesebbet fordítanak az idősebb gyermekek önálló tevékenységeire. Ez idő alatt a srácoknak van idejük játszani, megismerkedni a személyes higiénia alapjaival, és felkészülni a jövőbeli oktatási tevékenységekre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyerekeket magukra kell hagyni. A gyermek önálló tevékenységének megszervezése biztosítja a fejlődő tárgyi-téri környezet kialakításának szükségességét, valamint a csoport minden egyes tagjának felügyeletét és gondozását.

Az önálló munkavégzés célja az óvodai nevelési intézményben

Csecsemők aktív, ingyenes tevékenysége a meglévő fejlesztőközpontokbana gyerekek hozzájárulnak önálló keresésük megvalósításához és egy adott tanulmányi folyamatba való bevonásához, nem pedig pusztán a kész tudás tanártól való átvételéhez. Leegyszerűsítve: annak a lényege, hogy egy időre magára hagyjuk a gyereket, hogy munkára ösztönözzük, cselekvésre késztessük. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a játékot az óvodás korban a gyermek vezető tevékenységének tekintik, a pedagógusnak olyan játékkörnyezetet kell kialakítania, amely fényes, kognitív jellegű tevékenységet biztosít számára, és ezt a tevékenységet indokoltnak kell lennie. érdekeit és fejlődési irányait. Egy ilyen kísérlet lényege, hogy egy ilyen játéknak fejlesztenie kell a kreatív képességeket, ébresztenie kell a képzeletet, aktiválnia kell a cselekvéseket, meg kell tanítania a kommunikációt és az érzések kifejezésének képességét. A fejlődés szempontjából kedvező környezet megfelelő kialakítása segíti a gyermek számára a társaikkal közös vagy egyéni cselekvés lehetőségét, ami nem rója a pedagógussal közös tevékenység kötelezettségét. Itt figyelembe kell venni, hogy a pedagógus csak egymás közötti konfliktusa esetén kapcsolódhat egy gyermekcsoport tevékenységéhez. Vagyis ha a helyzet beavatkozást igényel, ha szükséges, a tanár tud segíteni ennek vagy annak a gyereknek, hogy csatlakozzon a kortárscsoporthoz.

Itt még egy nagyon fontos szempontot kell figyelembe venni: óvodás korban a gyermekek önálló tevékenységét a pedagógusnak mindig úgy kell megszerveznie, hogy a tanár úgy viselkedjen, mintha részt vevő lenne ebben a játékban., és nem mutatja fölényét ésprioritást adjon részvételének. Azaz a pedagógus érzelmi viselkedésének természetessége, aki elfogadja a gyerekek ötleteit, javaslatait, vágyait, garantálja a könnyedséget, a szabadságot és a könnyedséget a munkavégzésben. Ettől függ, hogy a gyermek milyen élvezetet kap ebből a játékból. Sőt, ez az időtöltési forma hozzájárul a gyerekek vágyához, hogy új játékmódokat sajátítsanak el. És itt fontos, hogy ne mulasszuk el azt a pillanatot, amikor életüknek ebben a korszakában nagyon fontos lesz, hogy a gyerekek érezzék függetlenségüket, képesek legyenek partnert választani, csoportokhoz csatlakozni, és bizonyos mértékig ne függjenek egy felnőtt.

Gyermekek önálló munkavégzésének eredményessége

A játék hátterében a produktív tevékenység ugyanolyan hatékony alternatíva. Képinek, építőnek is nevezik. A játék mellett a produktív tevékenységek is gazdagíthatják a gyermek képességeit, beleértve a személyes fejlődését is.

Mit tehet egy pedagógus a maga részéről? Az ő hatalmában áll egy olyan játéknak vagy produktív tevékenységnek témát kitűzni, amely a gyerekek számára aktuális és érdekes lenne éppen, ebben az időben. Itt meg kell határozni az oktatási munka azon céljait és célkitűzéseit, amelyek megvalósítják az oktatási folyamat komplex tematikus felépítésének elvét. Ez a gyermekek önálló munkájában nagyon fontos. Hiszen az ilyen tevékenység nem lehet meggondolatlan, valamiféle célorientációra kell irányulnia, hogy az eredményt hozzon. Fontos, hogy ezt a gyerek megtanulja.

A gyermekek önálló munkájának eredményessége közvetlenül függ attól, hogy a gyermek hogyan éri el célját, mennyire szorgalmasak a próbálkozásai. Ugyanakkor a vezető csak iránymutatóként lép fel számára, ami bizonyos mértékig a helyes irányba tereli, de a kölyök kizárólag magától cselekszik, készségeit, erőfeszítéseit felhasználva, szellemi képességei szintjét megmutatva.

Munkacélok

A pedagógiai munka bármely más ágához hasonlóan a pedagógusok által szervezett önálló tevékenységet minden óvodai intézményben is meghatározott célok elérése határozza meg. Mik ezek a célok?

• A gyermekek önálló tevékenysége elsősorban az önképzést célozza. Megfelelő hely-, idő- és barátságos környezeti feltételek mellett a pedagóguskollégium a körülmények sikeres kombinációja révén éri el a gyermek önfejlesztő hatását (értsd: a pedagógusok helyes munkaszervezését).
• A második fontos pont az, hogy a tanárok arra összpontosítanak, hogy minden gyermekben felébresszék az érdeklődést az oktatási folyamat iránt. Azaz fontos, hogy ne csak bevonjuk a gyerekeket, hanem cselekvésre ösztönözzük, észrevétlenül kedvet keltsünk a tanuláshoz, fejlődéshez. Így az önálló csoportos feladatok elvégzése közben a gyerekek nem is sejtik, hogy beleszorulnak az önképzés folyamatába, mert élvezik.

Feladatok

A kívánt eredményre való konkrét összpontosítás mellett függetlena középsõ, idõsebb és fiatalabb korcsoportos csoportokban a gyermekek aktivitása bizonyos módszertani, pedagógiai feladatok teljesítésének köszönhetõ. Mik ezek?

• Az önszabályozási folyamatok fejlődnek. Egyedül vagy társai csoportjában végezve a feladatot, a gyermek így megtanulja kiszámítani, mennyi energiát fordít bizonyos cselekvések elvégzésére. Megtanulja érezni a tevékenységváltás szükségességét és a pihenés szükségességét, ez a rendszeres önálló munkával szinte automatikusan jár.
• Kialakulnak az akarati minőségek. Ez az önálló tevékenység egyik fő feladata, mert nagyon fontos, hogy a gyerekek pszichés függetlenséget szerezzenek a külső tényezők (utcazaj, más gyerekek hangja) hatásaitól. És egy ilyen óraterv során a gyermekben ellenállás alakul ki valaki más véleményének befolyásával szemben, és a vágy, hogy a megkezdett munkát a végére vigye.
• Egyes folyamatok önálló szabályozásának képességei, készségei formálódnak. Például egy gyermek idővel maga határozza meg a játék, a kutatás, a megfigyelés és a foglalkoztatás tervét. És itt a legfontosabb feladat az, hogy serkentse a gyermekben ezt a vágyat, hogy a tanárok segítsége nélkül teljesítse tervét. Ezért nevezik a művet függetlennek.

Osztályozás

Többek között a gyermekek önálló tevékenységét, bizonyos készségeket és képességeket fejlesztő környezet megszervezését határolja bea tantárgyi-oktatási orientáció számos vektora. Más szavakkal, az ilyen tevékenységek több fő blokkba sorolhatók.

• Motoros tevékenység. Az oktatási folyamat szerves részeként a pedagógusok olyan önálló munkát szerveznek a gyermekek számára, amelyek hozzájárulnak mozgásszervi rendszerük fejlődéséhez. Az ilyen jellegű feladatokat olyan produkciók révén valósítják meg, mint a kozák rablók, egérfogók, bújócsák és hasonlók.
• Csendes játékok. Ebben az esetben a gyerekek saját játékterének önálló szervezésének gondolatait érintik. Gyakran van itt egy utánzó téma: a gyerekek játékokat visznek és szituációkat imitálnak boltban, gyógyszertárban, kórházban, parkban sétálni. Az életkor előrehaladtával az idősebb csoport gyermekei fiúk és lányok csapataira oszlanak: az elsők autókkal és katonákkal játszanak, a másodikak babákkal és edényekkel.
• Művészi tevékenység. A gyermekek ilyen jellegű önálló játéktevékenysége előadások, színházi jelenetek és kis bábszínház szervezésével valósul meg. Érdeklődik mindenféle farsangi és színpadi jelmez felpróbálása iránt, szeretnek rajzfilmek és mesék cselekményeit újramesélni, megtanulnak ismerős dallamokat énekelni, és ami a legfontosabb, néhányan már kezdenek improvizálni és saját forgatókönyvet komponálni. saját énekek.
• Produktív tevékenység. Ez tükröződik a gyerekek által mindenféle alkalmazás és kézműves modellezésben. Ez a képességek elsajátításának szintjenemcsak a gyermek gondolkodásának megjelenítéséhez járul hozzá. Amellett, hogy meg akarja mutatni ötleteit másoknak, igyekszik esztétikailag reprezentatívvá, széppé tenni. Szereti a munkafolyamatot, különösen a rajzolást. A papír formájú festékek, ceruzák és vászon jelenléte lehetőséget ad a gyermeknek, hogy megmutassa kezdeti készségeit és továbbfejlessze azokat, megmutatva társaiknak egy tárgyról vagy jelenségről alkotott elképzelését. Nem csak rajzeszközöket használnak. Itt a gyurmával, gyöngyökkel, flitterekkel, mindenféle gombbal, kavicsokkal, kagylókkal, szalagokkal, képeslapokkal, csillámokkal és hasonlókkal való munka is érintett.
• Kutatási tevékenység. Amellett, hogy a pedagógusok megszervezik a gyerekekhez eljutott információk kész formában történő asszimilálását, felhalmozását, minden pedagógus feladata az is, hogy a gyerekeket önálló keresésre, e világ felfedezésének vágyára ösztönözze. Vagyis a gyerek nemcsak tanára ajkáról ismeri meg a jelenséget, tárgyat, fontos, hogy ő maga is saját tapasztalatából akarja megérteni, hogyan zajlik ez vagy az a folyamat. Ezért a gyerekek érdeklődnek a kísérletek, kísérletek iránt. A nevelési folyamat ilyen elemei a pedagógus konkrét beavatkozása nélkül, de a biztonsági előírások betartásának ellenőrzése céljából kötelező jelenléte mellett jelentkeznek.
• Önkiszolgáló elemek. A gyermek fejlődésének ez az iránya biztosítja a napi higiénia és a saját tisztaság meghatározott elemeinek asszimilációját. A gyerekek megtanulnak kezet mosni, zuhanyozni, öltözködni ésvetkőzés, cipőfűző bekötés, fogmosás, hajfésülés. Kötelező figyelmet keltenek magukra és megjelenésükre. Tehát a gyermek felkészül a felnőttek világában való alkalmazkodásra. És azt kell mondanom, hogy ennek a szakasznak a kihagyása utólag negatívan befolyásolja az önmaga és a dolgai iránti tisztaság és pontosság érzését.

Gyermekek önálló tevékenységeinek kártyaállománya

A csoportban a tanárok munkája valójában összetett és meglehetősen sokrétű. Az általuk szervezett gyermekek tevékenységeinek minősége közvetlenül befolyásolja az egyes gyerekek jövőbeli sorsát. Abból kiindulva, hogy a pedagógust átfogó gyermekfejlesztéssel kell foglalkozni, feladatonként több tantárgyi területet kell egyszerre kombinálnia. Ezért maga a munkaszervezési folyamat a csoportban meglehetősen nehéznek tűnik, függetlenül attól, hogy idősebb, fiatalabb vagy középső. A kreatív és érdekes kognitív folyamat biztosítása érdekében a tanárnak nemcsak órái és feladatai tudományos aspektusát kell figyelembe vennie, hanem fel kell kelteni a gyerekeket ennek a feladatnak egy érdekes megfogalmazásával, fel kell kelteni az érdeklődésüket az adott munka elvégzése iránt.

Az óvodai intézmények éppen a minden összeállításának és az anyag minőségi bemutatásának nehézségei miatt alkotnak irattárat. Minden kártyafájl tartalmazza a tantárgyi orientációt, a konkrét megvalósítás módszereit és az óra célcélját. Ez alól az önfoglalkoztatás sem kivétel. Szintén a pedagógus által előre kidolgozott cél- és feladatlista alapján szerveződik.iratszekrény.

Milyen elemek rejlenek egy irattárban?

• Napok, valamint délelőtti és délutáni órák szerinti megoszlás.
• Minden nap munkatémája beállítása.
• Az órák tervezett célja.
• Konkrét célok kitűzése.
• A munkához szükséges felszerelések és készletek listája.
• Egy adott lecke megvalósítási formájának közvetlen leírása.

Így a nap kártyája a fiatalabb csoport számára így nézhet ki:

1. Reggelt. Beszélgetés vezetése "Az asztalnál való viselkedésről". Feladat: a kulturális és higiénés készségek listájának összeállítása a gyermek tudatában. Felszerelés: tányérok, csészék, kanalak, asztal, székek. Benyomások: hogyan kell helyesen tartani a kanalat, hogyan kell helyesen használni a szalvétát, hogyan kell helyesen ülni az asztalhoz.
2. Dél. „Állatok világa” didaktikus játék lebonyolítása. Feladat: asszociatív gondolkodásra tanítani a gyerekeket az állatokkal készült képek témakörében, megtanítani őket az állatok felismerésére, nevük helyes kiejtésére. Felszerelés: speciális rajzkártyák. Tartalom: lehetőséget biztosítunk minden gyermeknek, hogy megnézze a képet, és kimondja a látott állat nevét.
3. nap. lecke vezetése "A természet sarka". Cél: megtanítani a gyerekeket virágok öntözésére. Felszerelés: virágcserepek, öntözőkannák, lapátok a talajlazításhoz. Megmutatja: hogyan kell megfelelően öntözni, hogyan kell fellazítani a talajt, hová kell helyesen elhelyezni a virágokat.

Az ilyen kártyákat a tanárnak előre kell készítenie mindegyikheznap.

Kognitív tevékenységközpontok

Amellett, hogy az óvodai intézmények biztosítják a tevékenységi állomány kialakítását, a munkafolyamat szervezése azt is biztosítja, hogy a gyermekek önálló munkája érdekében egyszerre több kognitív tevékenységi központhoz is nyílt hozzáférés álljon rendelkezésre. Melyek ezek a kognitív sarkok, ahol a gyerekek egy egyszerű játékkal lazíthatnak, megfigyelhetnek és kísérletezhetnek különféle tárgyakkal, kommunikálhatnak társaikkal bármilyen játék közben?

• A kognitív kutatási terület az úgynevezett tudományos sarok miniatűr laboratóriummal, kísérleti műhellyel, tematikus sarokkal és más hasonló gyerekeknek hasznos szórakozási lehetőséggel.
• Játszótér – játszótér játékokkal és oktatási tárgyakkal.
• Sportzóna - itt speciális sporteszközök segítségével fejleszthetik fizikai képességeiket a gyerekek.
• Ökológiai zóna - növénytermesztéssel, friss virágokkal, minikertekkel stb. kapcsolatos önálló tevékenységek helye.
• Művészi és esztétikai zóna - itt a srácok rajzolhatnak, mindenféle alkalmazást készíthetnek, amatőr tevékenységre készülhetnek, gyurmából faraghatnak és más hasonló feladatokat végezhetnek.
• Relaxációs zóna – gyakran úgy néz ki, mint egy sátor, ahol a srácok leülhetnek, csendesen beszélgethetnek, szünetet tarthatnak az erőteljes tevékenységtől.

Összegzés

SzóvalAz önálló tevékenységek tehát, amelyek megszervezéséért az óvodai intézmény pedagógusai felelősek, azon alapulnak, hogy a gyermekek az idősek közvetlen közreműködése nélkül végezzenek különféle fejlesztési feladatokat. Megtanulják a higiéniai szabályokat, építőkészleteket állítanak össze és csoportos gyakorlatokat végeznek, színházi előadásokon vesznek részt, megtanulják, hogyan és milyen helyzetekben tudnak önállóan dönteni. Ennek a tevékenységblokknak köszönhetően a gyerekek gyorsan megtanulják az őket körülvevő világot, felelősségteljesebbé, fegyelmezettebbé, függetlenebbé válnak.