Az óvodai nevelés fogalma: főbb gondolatok, előírások

2024 Szerző: Priscilla Miln | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-02-18 02:09

A modern világ gyors változásai nem kerülték el az óvodai nevelést. Minden nap frissítik és javítják. Ez az óvodai nevelés fogalmainak lényege. Friss ötleteket és terveket hoznak a tömegek elé. Ez a cikk feltárja az óvodai nevelés modern koncepcióit, és aktuális kérdéseket érint.

Mi az a kisgyermekkori nevelés?

Az iskolába járással ellentétben az óvodába járás nem kötelező. Van egy kategória a szülőknek, akik inkább nem viszik óvodába gyermeküket. Az óvodába járás csak ajánlás a gyermek számára, hogy fejlődési, tanulási lehetőséget kapjon. Egyfajta kezdő programként is szolgál az első osztályosok számára.

Az óvodai azonban nem minden jó. Az ilyen képzésekre jelenleg nincsenek egységes szabályok. Megfigyelhetjük tehát, hogy annak ellenére, hogy rendelkezik olvasási és írási készségekkel, a túlnyomó többségA finommotorika az első osztályosoknál nem fejlődik, több mint felüknek van szóbeli beszéde. A diákok mintegy 70%-a nem tudja megszervezni tevékenységét. Ezért vetődött fel az óvodai nevelés irányának és céljainak felülvizsgálata, valamint az óvodai nevelés szövetségi állami oktatási szabványának összeállítása.

Az iskola előtti oktatás az egész oktatási rendszer alapja. Ebben az időszakban a gyerekek a leginkább alkalmasak az oktatásra, és szivacsként szívják fel az információkat. Ebben az időben a gyermek fekteti a személyiséget, amely később meghatározza a jellemét. Ezért rendkívül ésszerűtlen figyelmen kívül hagyni ezt a korszakot és az óvodai nevelést.

Az óvodai nevelés céljai és célkitűzései

A FSES óvodai nevelés meghatározza az óvodás korú nevelési folyamat céljait és célkitűzéseit. Kezdetben ez a feltételek megteremtése a gyermek egyéni képességeinek maximális feltárásához. Ezeknek a feltételeknek lehetőséget kell adniuk az írástudó, vagyis az elsajátított ismeretek, készségek, képességek alkalmazásával bármilyen felmerülő élethelyzetet, problémát megoldani képes személyiség fejlődésére is. Hiszen nyilvánvaló, hogy a tudás lényege nem a mennyiségükben, hanem a minőségükben van. Azok a készségek, amelyeket a gyermek nem használ az életben, önsúlyba kerülnek, és megölhetik a vágyát, hogy valami újat tanuljon.

Fontos, hogy a gyermek higgyen önmagában, lássa képességeit, hogy saját tevékenységének teljes értékű alanya legyen. Ez egy fontos pont az óvodából az iskolába való átmenetben. Fenn kell tartani a gyermek tanulási érdeklődését, fejleszteni kell vágyátműveld magad.

A kitűzött cél eléréséhez a megfelelő feladatokat osztották ki:

• a fejlődő környezet megszervezése, amelyben a gyermek tartózkodik;
• motoros kultúra és testmozgás fejlesztése, egészségfejlesztés;
• a személyes tulajdonságok és a kognitív folyamatok képzése során történő fejlesztés;
• önképzés tanulása.

Végül egy olyan személyt kell elérnünk, aki képes megszervezni tevékenységét, készen áll az iskolai tananyag elsajátítására, tisztában lenni önmagával ("vagyok"), képességeivel és egyéniségével ("vagyok"), képes kommunikálni és együttműködni felnőttekkel és társaikkal.

A kisgyermekkori nevelés fejlesztése

Az óvodai nevelést a többi oktatási ághoz hasonlóan a társadalom társadalmi, gazdasági és ideológiai változásai befolyásolják. A közelmúltban az egész oktatási rendszert a gyermeki jogok elsőbbségének gondolata telítette. Minden nemzetközi dokumentum, különösen a „Gyermek jogainak nyilatkozata” (1959) humanista irányultságot fejez ki, és felszólítja a tanulási folyamat minden résztvevőjét, hogy a legjobbat adják a gyerekeknek, ami ezen a világon van.

Az óvodai nevelés fejlesztésének koncepcióját áthatják ilyen érzelmek. Kifejezi a hatóságok, a szülők és az egész lakosság azon törekvését, hogy a gyermekek számára biztosítsák a teljes és harmonikus fejlődés feltételeit.

Az is fontos, hogy az óvodai nevelés fogalma magában foglalja az erőszak minden formájának elutasítását (pl.erkölcsi és fizikai). Vagyis a gyermekek oktatását, nevelését csak beleegyezésükkel és fejlődési vágyuk esetén szabad végezni. Éppen ezért az óvodai nevelés fő követelménye a változatosság és a rugalmasság.

A dinamizmus elvének megvalósítása a gyermekek számára több oktatási intézmény és számtalan különböző oktatási szolgáltatás megjelenéséhez vezet.

Modern trendek

Még a Szovjetunióban is, mégpedig 1989-ben az Állami Közoktatási Bizottság jóváhagyta az óvodai nevelés koncepcióját. Összeállítói V. V. Davydov, V. A. Petrovsky és mások. Ez a dokumentum elítélte az óvodai pedagógusképzés oktatási és fegyelmi modelljét. Vagyis a gyerekek nevelése a szükséges ismeretekkel, készségekkel és képességekkel való feltöltésére korlátozódott. Nem vették figyelembe a gyermekek óvodáskori fejlődésének sajátosságait.

Az óvodai nevelés korszerűsítésének fő gondolata akkoriban az óvodai nevelés folyamatának humanizálása és ideologizálása volt. Az óvodás kor belső értékének növelésére irányt választottak. Az emberi értékek kerültek az oktatás élére, nem pedig a tudás, készségek és képességek száraz halmaza.

És ez a fogalom csak elméleti értelemben létezett. Nem határozott meg konkrét programokat a kitűzött célok eléréséhez.

Az 1991-ben kiadott „Ideiglenes Óvodai Rendelet” eltörölte az oktatási program használatát.egyetlen kötelező érvényű dokumentum. Elhangzott benne, hogy a tanulási folyamatban ettől a programtól vezérelve nem veszik figyelembe a gyermekek egyéni sajátosságait.

Ma az Orosz Föderációban az óvodai nevelés koncepciója magában foglalja a kutatócsoportok és kutatótanárok által létrehozott különféle programok használatát.

Oktatási program

Az óvodai nevelés fő nevelési programjának végrehajtása szükségszerűen magában foglalja a gyermekek és a felnőttek személyiségközpontú interakcióját. Csak ebben az esetben lehetséges a gyermek tanításának egyéni megközelítése.

A modern oktatási programoknak nem az a célja, hogy több tudást „toljanak bele” a gyerekbe. Fő céljuk a gyermek érdeklődésének felkeltése, kedvet ébreszteni benne, hogy önállóan tanuljon meg több új dolgot. A kognitív tevékenység alapja a kíváncsiság, a kreatív képzelőerő és a kommunikáció. A programok a fejlesztésükön alapulnak.

Emellett a programoknak tartalmazniuk kell a fizikai fejlesztést és az egészségfejlesztést, biztosítva a pszichológiai és érzelmi jólétet. Az intellektuális fejlődést azonban nem törölték. A szülőkkel való kapcsolattartás is fontos. A fejlődési vágyat is serkenteni kell. Ebben az esetben a gyermek éjjel-nappali fejlesztésben részesül.

Mivel a gyermek az idő nagy részét az óvodában tölti, az időtervezés fontos része az oktatási folyamatnak. Fontos a gyermek folyamatos fejlődésének, fejlődésének biztosítása. Ehhez használjon 3 időszervezési formát:

• osztályok (speciálisan szervezett oktatási forma);
• nem hagyományos tevékenységek;
• szabadidő.

Programbesorolás

Az osztályozási kritériumtól függően a következő programokat különböztetjük meg:

• változó és alternatív;
• alap, szövetségi, regionális, önkormányzati;
• fő és kiegészítő;
• példamutató;
• komplex és részleges programok.

A változó és az alternatív programok közötti különbség a filozófiai és fogalmi alapban rejlik. Vagyis hogyan viszonyul a szerző a gyermekhez, fejlődésének milyen szempontjait veszi figyelembe elsősorban, milyen feltételeket vesz figyelembe a személyiségformálás szempontjából.

A változó programok bemutathatók alap- vagy kiegészítőként.

A fő program a gyermek életének minden területét lefedi, és a következő oktatási részeket tartalmazza:

• fizikai fejlődés;
• kognitív és beszédfejlesztés;
• szociális-személyes;
• művészi és esztétikus.

E szakaszok megvalósítása biztosítja a mentális, kommunikációs, szabályozó, motoros, kreatív képességek fejlesztését. Különféle gyermeki tevékenységeket is fejleszt (tantárgyi, játék, színházi, vizuális, zenei, design stb.). Arra lehet következtetnia főprogram a gyermek életének minden szféráját érinti, és a komplexitás elvét valósítja meg. Az ilyen programot összetettnek is nevezik.

A további oktatási programok lehetővé teszik az élet bármely aspektusának fejlesztését a főprogramon kívül. Szűkebb fókuszúak, mivel kisebb számú feladatot valósítanak meg. Az ilyen programok használata csak a szülők beleegyezésével lehetséges. Szekciókban, körökben, stúdiókban csak kiegészítő programra támaszkodhat. Az óvodai nevelés keretében továbbra is népszerűbbek a főbb átfogó programok.

A Példamutató Oktatási Program egy nagyobb program tervezete. Nem fogalmazza meg a pedagógus napi munkáját, hanem bemutatja az egyes blokkok hozzávetőleges mennyiségeit. Ezen túlmenően, egy példaértékű program előrejelzést tartalmaz alkalmazásának eredményeiről és a tanulók értékelési kritériumairól. A gyermekek testi és szellemi fejlődésének normatív mutatóin alapulnak minden életkori szakaszban.

Programválasztás

Az óvodai nevelés legsürgetőbb problémája az óvodai nevelés programjának megfelelő kiválasztása. Fontos, hogy maradéktalanul végrehajtsa a kitűzött feladatokat, és figyelembe vegye az egyes konkrét óvodai intézmények oktatási folyamatának minden árnyalatát.

Minden képzési programot az Orosz Föderáció Oktatási Minisztériumának Általános Oktatási Szakértői Tanácsa vizsgál. Ahhoz, hogy használni tudja,pozitív minősítés szükséges. A helyi önkormányzatok szakértői bizottságokat hozhatnak létre az egyes régiók vagy városok oktatási programjainak értékelésére.

A programválasztás az óvodai nevelési intézmény típusától függ. Ezek lehetnek:

• rendes óvoda;
• óvoda bizonyos elfogultsággal;
• kompenzációs és kombinált típusú óvodák, a pszichofizikai fejlődésben bekövetkezett eltérések korrigálására;
• szanatóriumi óvoda és prevenciós irány;
• gyermekfejlesztő központok.

Egy oktatási program nem valósítható meg, ha nem tette le a megfelelő vizsgát városi és szövetségi szinten. Egy adott minősített programnak az óvodai intézmény oktatási folyamatába történő bevezetéséről szóló döntést a pedagógiai tanács vagy a munkaügyi kollektíva tanácsa tárgyalja és dönt. A kiválasztott programot az óvoda alapító okiratában rögzíteni kell.

Az oktatási program bemutatása

Az óvodai nevelés fogalma nemcsak a programok kiválasztását és tesztelését jelenti, hanem azok helyes bevezetését is az oktatási folyamatba. A leghatékonyabb megvalósítás érdekében a következő feltételek közül többnek teljesülnie kell:

• megismerkedni a programmal minden korosztály számára;
• optimális tantárgyfejlesztő környezet biztosítása;
• didaktikai és vizuális anyagokat szedjünk össze a programnak megfelelően;
• végezzen diagnosztikai vizsgálatot minden korcsoportban;
• elvileg elméleti illgyakorlati szemináriumok tanárokkal a program végrehajtásáról;
• konzultáljon a szülőkkel;
• fiatalabb óvodás korban kezdje el a program bevezetését (vagy vegye figyelembe az abban előírt életkort).

Óvoda + család=teljes fejlődés

Az óvodai nevelés korszerű koncepciója nagy figyelmet fordít az óvodai intézmény és a család folytonosságára. A család jelentős mértékben befolyásolja a gyermek személyiségének kialakulását. Ez a legelső olyan társadalmi intézmény, amely befolyásolja az emberi fejlődést. A gyerek életkorából adódóan nagyon családfüggő. Függetlensége csak felszínes, de valójában a gyerek nem nélkülözheti a felnőttek segítségét. A felnőttekkel való interakció ebben az életkorban motiválja a fejlődést és a mentális egészséget.

Minden család más. És az út, és a benne lévő kapcsolatok minden gyerek számára különlegesek. Azonban több közös vonás is azonosítható. Van egy „demokratikus” és egy „tekintélyelvű” család.

Egy „demokratikus” családban a gyerekekhez való hozzáállás nagyon lojális. Itt sok mindent megengednek a gyereknek, ugyanakkor szoros a kapcsolat a szülőkkel. Mindig válaszolnak a gyerekek kérdéseire, felkeltik érdeklődésüket, kíváncsiságukat. A gyermekek a család teljes jogú tagjának minősülnek, és életkoruktól függetlenül részt vesznek a családi kérdések megbeszélésében, megoldásában. Egy ilyen családban a gyerekek nem csak éjszaka kényszerülnek fogmosásra, de mindenképpen elmagyarázzák, hogy ez szükséges az egészséges fogak megőrzéséhez.

A „tekintélyelvű” család más elven működik. Itt a szülők követelményeinek megkérdőjelezhetetlen teljesítésére van szükség, akiknek tekintélye a legfontosabb a családban. A gyerekek véleményét nem veszik figyelembe. Ráadásul velük kapcsolatban számtalan tiltás és korlátozás érvényesül, ami szűkíti a minket körülvevő világgal kapcsolatos ismeretek mennyiségét.

Az óvodai nevelés sajátosságai közé tartozik a szülőkkel való kötelező munkavégzés, különösen azokkal, akiknek „tekintélyelvű” kapcsolatai vannak. Hiszen az óvodában a gyermek (főleg a személyisége) fejlesztésén végzett minden munka nullára csökken, ha a megszerzett tudást nem erősítik meg a családban. Ezenkívül a gyermek disszonanciát kap. Nem érti, kire hallgasson: egyet mondanak az óvodában, mást otthon. Ez viszont nagyon káros a gyermek mentális egészségére.

Óvodai nevelés problémái

A közelmúltban nagy figyelmet fordítottak a gyermek kényelmes fejlődési környezetének megteremtésére. Minden tanár a csoportszobái berendezésének fejlesztésére összpontosít. Egyre több multifunkcionális játékot találnak ki, amelyek egyszerre módosíthatók és több funkciót is fejleszthetnek. A játéktevékenységre koncentrálva lehetővé tesszük, hogy a gyermek észrevétlen formában szerezzen ismereteket a környező valóságról. Ez az elv biztosítja a zökkenőmentes átmenetet az óvodából az iskolába.

A szülők számára azonban fontosabb, hogy a gyermek az óvodában milyen minőségű és mennyiségű tudást kapott az osztályteremben. Ezért a koncepcióóvodai nevelés 2020-ig, a tanórákon didaktikai és képi anyagok használata előírás.

A fenti elvet figyelmen kívül hagyva, és csak a száraz tudás megszerzésére hagyatkozunk, azt kockáztatjuk, hogy olyan gyermeket nevelünk, aki nem akar iskolába járni, vagy arra törekszik, hogy jó jegyért vagy szülői dicséretért tanuljon. De amikor egy gyerek már ilyen hangulatokkal ment iskolába, szinte lehetetlen korrigálni a helyzetet. Ezért ezzel a kérdéssel már az óvodai nevelés szakaszában foglalkozni kell.

Az óvodai nevelés másik problémája az erkölcsi és erkölcsi nevelés. A modern világban meglehetősen nehéz a világhoz való helyes hozzáállást a gyermek fejébe ültetni. Valójában maguk a tanárok gyakran nem rendelkeznek olyan magas erkölcsi tulajdonságokkal, amelyeket meg kell tanítani a gyermeknek. A kisgyermekkori nevelés témáinak összhangban kell lenniük a mai eseményekkel. Az oktatás valós élettől való elszigetelődése (ami az óvodai nevelés másik problémája) megnehezíti az olyan elvont fogalmak elsajátítását, mint a szorgalom, tisztelet, őszinteség, szerénység, önkritika, lelkiismeretesség, bátorság, együttérzés, önzetlenség, a szülőföld iránti szeretet és hazaszeretet.