Az óvodások beszédfejlődésének szintjei: a szint jellemzői és meghatározása

2024 Szerző: Priscilla Miln | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-02-18 02:09

Általában 5-6 éves korára, normál fejlődés mellett a gyermek elsajátítja a teljes frázisos beszédet, elsajátítja az összetett mondat szintjeit. Ebben a korban a gyermek már meglehetősen terjedelmes szókinccsel rendelkezik, könnyen használja a nyelvtani, szókincs, szóalkotási normákat, és nincsenek nehézségek a hangok reprodukálásával. De előtte a baba a beszédfejlődés több szakaszán megy keresztül.

4 beszédfejlődési szint óvodáskorban

Eltart egy ideig, amíg a gyermek megszólal. Fokozatosan, szorgalmasan kell majd elsajátítania a nyelvi megismerés állomásait fonetikai, nyelvtani, szókincs és szóalkotási szempontból. A gyermekek beszédfejlődésének szintjeit a pedagógia, a nyelvészet és a logopédia számos szakértője leírta és tanulmányozta. Például T. B. Filicheva professzor a beszédfejlődés 4 szintjét azonosította.

• 1szint - 2-3 éves korig,
• 2 szint - 2-3 éves korig 4 éves korig,
• 3 szint – 4-től 5 éves korig,
• 4 szint – 5 és 6 (7) év között.

Rövid leírásukat az alábbi táblázat tartalmazza.

Kor	Szókincs	Beszédfejlődés szintje
2-3 éves korig	akár 500-800 szó	A beszéd gesztus, gyakran gesztusok és arckifejezések helyettesítik a szavakat. Szavak torzítása több szótag kihagyásával, hangok, szótagok helyettesítése, átrendezése. A kifejezések gyengén vannak kifejezve.
3-4 év	akár 1900 szóból	A beszéd helyzetfüggő, a mondatok egyszerűek. Beszédrészek: főnevek, igék, névmások. Nem hangzatos, problémás G-t, K-t ejt. Kemény, a fütyülés és sziszegés tompítható.
4-5 év	2000-2500 szó	Elkezd aktívan használni a mellékneveket. Mondókákat és mássalhangzó szavakat alkot. Érdekel a beszéd hangja. Gyakran csak a szavak közvetlen jelentését használja. A szóalkotás során kicsinyítő utótagokat használ. Kötőszót használ, beleértve az alárendelteket is. Képes a tárgyak, jelenségek és cselekvések minőségi és mennyiségi összefüggéseinek kifejezésére. A szó szótagszerkezete hallásra kezd megvalósulni. A hangok kiejtése tiszta, enyhe torzítással - R.
5-6 (7) évesek	4000 szó	A beszéd koherens és gyakran kiterjesztett, összetett mondatszerkezeteket használ. Deklináció, változásidők, születések, számok továbbra is elsajátítják. A szótagszerkezet vizuálisan megfejthető. A beszéd nyelvtanilag és jelentésében helyesen épül fel. Elkezdi megérteni a szavak átvitt jelentését. A hangokat helyesen ejtik ki.

A beszédfejlődési szintek jellemzői segíthetnek meghatározni a gyermek nyelvelsajátításának szakaszát. Minden szint egy bizonyos pszichológiai kornak felel meg a környező világ jelenségeinek észlelési paramétereivel. Hiszen a gyermek belső világa elválaszthatatlan a beszédétől. Az óvodások beszédfejlődésének szintjeit az alábbiakban részletezzük.

1 beszédfejlődési szint: a pszichológiai észlelés jellemzői

A beszédfejlődés 1. szintjén lévő gyermekek érzelmi világérzékelésükkel tűnnek ki, még nem logikusak, beszédük helyzetfüggő. Minél fiatalabb a gyermek, annál inkább olvassa el a világra adott reakciókat a felnőttek mimikai, gesztus- és hangkifejezésében. Ez azt jelenti, hogy ha egy felnőtt leejt egy játékot, tenyerét az arcához emelte, és felkiáltott: „Jaj, elestem!”, akkor ugyanabban a helyzetben a gyermek is ugyanazt fogja tenni és elmondani. De ha nem egy tárgy esik ki a kezéből, hanem egy ember, akkor a baba nem fog ugyanúgy reagálni - ez más helyzet a gyermek számára.

Nyelvtan, 1. szintű fonetikai jellemzők

A beszélgetéshez az ilyen szintű gyerekek arckifejezésekkel és gesztusokkal alátámasztott névszót használnak, gügyögések és homályos mondatok, amelyek ennek alapján épülnek fel, homályos, torz kiejtéssel. Szintén nehezen érzékelhető:

• kategóriaelemi elöljárószavak (val, alatt, előtt…);
• nyelvtani különbségek többes számban vagy egyes számban;
• általános különbségek (futás - futás - futás);
• igeidő (does, will do, did);
• melléknevek összehasonlítási foka (erős - legerősebb).

Az első szint messze van a szó szótagszerkezetének észlelésétől. Az 1. beszédszintű gyermekekre jellemző a kis mennyiségű köznapi szó, gügyögve, csonka módon kiejtve. Például: "amot" - víziló, "iska" - nyúl. Gyakran hallani nem létező szavakat a kezdeti beszédszintű gyermekeknél - egyes tárgyak, érzések, cselekvések megjelölését. Például: "abuki" - cipő. Az ilyen szavak akár több tárgyat is jelölhetnek. Például: "kesya" - édességek, cukor, méz, kedvenc medve, szórakozás. Itt a "kesya" szó mind a "cukorka" témát jelöli, mind azt, ami a tulajdonságok asszociációi révén kapcsolódik hozzá: édes, ízletes, örömet okozó, örömteli állapot.

Az ezen a szinten lévő gyerekek nem használnak morfológiai jelenségeket a nyelvtan felépítésére. Ez azt jelenti, hogy a „kifejezés” gyökszavakból áll, a helyzettől függően előtagok, utótagok és végződések használata nélkül. Az ilyen „kifejezések” csak egy adott szituáció kontextusában érthetők meg, amelyet a gyermek szókincs hiányával próbál leírni gesztusokkal, arckifejezésekkel, felkiáltással, névszóval.

1. szintű beszédfejlesztési tippek

Ebben az esetben nincs szükség javításra. Az 1. szint 3 évig érvényes. Három éves koráig gyerekélettapasztalata nem gazdag, még nem képes tudatosan szemlélni a környező világ megnyilvánulási formáinak sokféleségét. Ezért szükséges, hogy többet beszélgessünk a gyermekkel, mondjuk el a tárgyak, természeti állapotok és az ember nevét, ne torzítsuk el a szavakat. Hagyja, hogy a baba ne azonnal sajátítsa el a helyes kiejtést, de biztosan emlékezni fog rá.

A beszédfejlődés 2. szintje, a pszichológiai észlelés jellemzői

A gyerekek elkezdik használni a nyelvet, hogy kommunikáljanak társaikkal. A felnőttekkel a beszélgetés kognitív céllal indul, a gyerekek igyekeznek és akarják, hogy megértsék, a felnőttek pedig a nyelv különböző normáit igyekeznek betartani a kérdés megválaszolásakor. A társakkal a beszélgetés másképp épül fel. A gyerekek tárgyakat, jelenségeket, cselekedeteket mutatnak meg egymásnak, véleményt nyilvánítanak ezzel kapcsolatban. És nem érdekli őket, hogy megértsék őket. Ebben az életkorban, amit a gyermek mond a gyereknek, az alapértelmezés szerint hallotta és megértette. A beszélgetést a beszélgetőpartner érzelmi felfogásától függően különböző formákban lehet folytatni. Ez lehet játék, magyarázat vagy érzelmi kitörés. Ezenkívül a gyermek gyakran beszéddel kíséri bármely cselekedetét. A harmadik fejlettségi szinten egyre több aktív és passzív állományú szó jelenik meg a gyermek beszédében, tovább formálódnak a nyelv grammatikai tulajdonságainak megértésének alapjai.

Nyelvtan, fonetika és szóalkotás 2. szinten

A beszédfejlődés 2. szintjén nő a szókincs. Egyre több a kommunikációs lehetőség. Lejátszási hangok továbbra iselég torz, a nyelvtani formák nem egyértelműek. A gyermek jobban elsajátítja a hangsúlyos formákat az utolsó szótagon. A beszéd ezen a szinten állandóbbá válik. Már megjelennek azok a szavak, amelyek nemcsak tárgyakat, cselekvéseket, hanem azok tulajdonságait is jelölik (fehér, gyors, szép). A színt, formát, méretet jelző szavakból még nincs nagy mennyiség, ezért a gyerekek gyakran próbálják ezeket ismerős szavakkal helyettesíteni. Például: "egy hatalmas labda" helyett - "egy kör az ég felé". A frazális beszéd valódi értelmében már kialakulóban van.

A gyermek bővíti az aktív (a napi beszédben használt szavak) és a passzív (a gyermek által ismert szavak halmaza) szókincsét. A gyermek a fejlettség második szintjén már elkezdi megérteni a nyelvtani formákat, esetenként (főnevek, melléknevek) és igeidők esetében nem mindig tesz sikeres deklinációs kísérleteket. A nyelvtani formaváltozást a gyermek még nem érzékeli a szemantikai átalakulás okaként, ezért a formaképzés ebben a szakaszban nem játszik szerepet a gyermek beszédalkotásában. Például: "a macska az utcán sétált" helyett - "a macska az utcán sétált". Az elöljárószavakat ebben a szakaszban gyakran hibásan, szemantikai helyettesítéssel használják. Például: "bemászott az asztal alá" helyett - "bemászott az asztalba". Az egyesüléseket és a részecskéket gyakorlatilag nem használják.

A beszédfejlődés 2. szakaszában lévő gyermekek kiejtése még mindig távol áll a helyes kiejtéstől. A halk hangokat összekeverik a keményekkel, a süketeket a hangosokkal. Gyengén kifejezett sziszegés, hangzatos, fütyülő. Például: "Zoya" - "szója", "macska" - "koska", "fa" - "deevo". Gyakran előfordul a szótagok átrendezése a szavakban: "monocle" - "nomocle","nyír" - "csörlő". Ezenkívül a szótagösszetétel nem csak a szaporodás sorrendjében és minőségében, hanem mennyiségben is sérülhet. Például: "kapu" - "orota", "törölköző" - "edény".

Gyermek támogatása a beszédfejlődés 2. szintjén

Ez a szint a 2-4 éves gyermekek normál beszédfejlődésére jellemző. Ez az idő alkalmas a szókincs pótlására és a kifejezésalkotás képességének fejlesztésére. Nagyon fontos, hogy a gyermek nyelvtanilag és fonetikailag helyes beszédet halljon. Verseket, meséket kell vele olvasni, a könyv képei közül meg kell próbálni emlékezni a mesére, ugyanakkor mindenképpen javasolni kell a szövegkörnyezetben szükséges jelzőket. Például: "befutott az egér" helyett - "szürke egér futott be", "egy kisegér". Azonnal megmagyarázhatja, hogy a „norushka”, mivel egy nyércben él, könnyebb lesz megjegyezni egy új szót. Illetve, ha a gyerek azt mondja, hogy „futott a macska”, azzal magyarázható, hogy a macska lány, tehát „beszaladt”. Ezen a szinten a gyermek mindenekelőtt a beszéd grammatikai lényegét sajátítja el, így a szóalakok helytelen használata, hangsúlyozása esetén szüksége van észrevétlen felszólításra.

A beszédfejlődés 3. szintje: pszichológiai jellemzők

Ezt a szintet az ítélkezés nagyobb függetlensége jellemzi. Egy 4-5 éves gyermek folyamatosan szerez tapasztalatot a külvilág megismerésében. Még mindig kérdéseket tesz fel egy felnőttnek, de most szüksége van arra, hogy véleményt nyilvánítson az őt körülvevő világról. Az érvelés során a gyermek várja a felnőtt reakcióját ítéletére, így próbálkozikhogyan lehet megállapítani, hogy ez mennyire igaz. A fejlesztés harmadik szintjén a rímelés figyelhető meg, kísérletek egyszerű mondatokból dallammondat, novella összeállítására. A gyermek érzékenyebbé válik a nyelvi lehetőségek megnyilvánulására az élet különböző területein.

Nyelvtan, fonetika, szóalkotás, szemantikai tartalom 3. szinten

A beszédfejlődés 3. szintjén lévő gyermek szókincse feltöltődik, már benne vannak a tárgyak, cselekvések, jelenségek tulajdonságait megnevező szavak. Ebben a szakaszban a beszéd minden része nyomon követhető a gyermekek beszédében, de néha funkcióik nem értelmesek. A gyermek mondatokban fejezi ki magát, esetenként összetettben is, ha elsajátítja a kötőszók és rokon szavak funkciójának kategóriáját. Ha nem, akkor amikor megpróbálja kifejezni magát egy összetett mondatban ok-okozati összefüggéssel, hasonló konstrukciót kap: „Nem rajzoltam, … elvesztettem a ceruzám.”

A nehézségeket ebben a szakaszban továbbra is okozhatja a szóforma és a szóalkotás nyelvtani változása. De az ige igeidős kategóriája, a főnevek, melléknevek és számnevek esetváltása már megvalósul. A nemek kategóriáját elsajátították, de nehézségek adódhatnak, ha nem tudod, hogy egy adott szó melyik nemhez tartozik. Például: „Ma olyan szép hóvihart láttam, körözött, körözött!”. Itt látható a "hóvihar" szó tudatlansága. Az ékezetes hibák továbbra is fennállnak. Például: „öntött vizet”.

Ebben az időszakban továbbra is nehézségek adódhatnak az egyes hangok (sziszegő, hangzó, fütyülő) kiejtésével. A szótagfelosztást sok gyerek fülről ismeri fel, de csak intuitív ritmikakénta szó felosztása.

Egy gyermek már képes meséket kitalálni egy képből a tárgyak minőségének, alakjának, méretének, színének rövid leírásával.

3. szintű nyelvfejlesztő munka

Egy gyermek ebben a szakaszban általában jól tud hallgatni gyermekirodalmi novellákat, meséket, verseket. Illetve a 4-5 évesek már szeretik elmesélni, amit valaki felolvasott. Az olvasás segít gazdagítani a szókincset, és megtanulja a kifejezések és mondatok nyelvtanilag helyes felépítésének algoritmusát. Az újramondás, különösen a képek alapján, már kísérlet a nyelvtani, származtatási és lexikai normák gyakorlati alkalmazására.

Versek kitalálása két vagy négy mondókával, szerepjátékos beszélgetések játékok vagy kitalált karakterek nevében – mindez segít a gyermeknek rájönni, hogyan építsen fel beszédet a helyzettől függően. A szavak egy vagy több jellemző szerinti osztályozásának kidolgozásához segítséget nyújt az állatokat, termékeket, bútorokat, dolgokat, évszakokat ábrázoló kártyák használata.

A nyelv morfológiai oldalának jobb elsajátítása érdekében a gyermeknek figyelnie kell a nemhez, kisbetűhöz, igeidőhöz kapcsolódó végződésekre. Tegye egyértelművé, hogy a szónak vannak olyan részei, amelyek sok szót alkotnak.

A 3. szinten már beírhatod az egyszerű nyelvcsavarókat. A nyelvcsavarások ideje a 4. szinten fog eljönni.

4. beszédfejlődési szint: az észlelés pszichológiai jellemzői

Ez a szint általában 5-6 évre esik. A gyerek már iskolába készül. Sokat érintkezik társaival. Képes beszélgetést folytatni egy felnőttel, veleszívesen mesél emlékezetből. Megpróbál írni és olvasni. Szereti, ha megvan a saját véleménye, és nem csak érzelmi kitörésekkel próbálja megvédeni azt, hanem érvekkel is.

Nyelvtan, fonetika, szókincs 4. szint

A beszédfejlődés 4. szintjén lévő gyermek ítéletei logikusak és összetett mondatokba vannak foglalva. A nyelvtani szerkezetek harmonikusak, de néha vannak torzítások. A gyermek a beszéd minden részét használja, nincs teljesen tisztában a céljával, a beszédgyakorlatban elég jól elsajátítja a deklinációt, a számok, nemek változását, igeidőket, elkezdi használni az összehasonlítási fokozatokat.

A hangrendszer még mindig tökéletlen, különösen a tejfogak cseréjekor. A beszéd már elég harmonikus, de előfordulhat, hogy a hangok kiejtése homályos, ami miatt a szó elmosódásának hatása felismerhető.

A szótagfelosztás már vizuálisan is érzékelhető, ami jelzi a gyermek készségét, hogy elkezdje elsajátítani a nyelv fonetikai alapjait.

A gyermek sok új szót tanul, és gyakran megpróbálja kitalálni a jelentésüket a szövegkörnyezetből. Emiatt a szó szemantikai tartalma nincs teljesen elsajátítva, ami később észrevehető lesz, amikor e szavak felhasználásával saját kijelentéseket készítünk. Például: "A gép magasan az égbe szállt és a Holdra repült!" A gyermek csak azt tanulta meg, hogy a repülőgép repül, de nem ismeri tulajdonságainak teljes jellemzőit.

Osztrák 4. beszédszintű gyermekkel

A beszédfejlődés negyedik szintjén a gyermek szókincse gyorsan feltöltődik. Ennek oka a kommunikációs kör bővülése és az új tevékenységek kialakítása. Ebben az időszakban fontos elmagyarázni az új szavak pontos jelentését. A magyarázó szótárral rendelkező osztályok nem zavarják. Ez a szakasz lezárja az óvodások fejlettségi szintjeit, ezért a nyelv minden területét a lehető legjobban ki kell dolgozni rajta.

Mit jelent az ONR

Ha egy gyermek fejlettsége bármely életkorban nem felel meg a leírt szinteknek, akkor OHP-nek minősül - ez a beszéd általános fejletlensége. Az okok eltérőek lehetnek:

1. Beszédhibák a gyermekhez közel álló embereknél.
2. Pszichológiai trauma vagy rossz családi légkör.
3. A gyermek rossz egészségi állapota, belső szervek betegségei.
4. Súlyos fej zúzódások, majd eszméletvesztés.
5. Súlyos fertőző betegség.
6. A beszédkészülék helytelen veleszületett vagy szerzett szerkezete.
7. Veleszületett vagy szerzett hallás- és intelligenciahibák.

Ha a hallás, a veleszületett intelligencia és a beszédkészülék ép, akkor az OHP elég gyorsan kiküszöbölhető, de minden esetben szakember segítségére lesz szükség: logopédus, neurológus, pszichológus, esetenként fogszabályzó ill. beszédfejlesztő tanár.

Speciális iskolákat hoztak létre a súlyosabb beszédkéséssel küzdő gyermekek számára. Általános oktatási jellegűek, de speciális programokkal rendelkeznek az OHP-s gyermekek beszédének fejlesztésére.

Valójában a szakaszok besorolása a cikkbenkezdetben az OHP-s (általános beszédfogyatékos) gyermekek beszédfejlődési szintjét jellemezte. De nyugodtan alkalmazható a normális, időszerű beszédfejlődésű gyermekek beszédének jellemzésére. A különbség csak az életkorban van. Az átlagos gyerekek 5-6 éves korukra minden szintet elsajátítanak, de a súlyos DSD-vel küzdő gyerekek legfeljebb a középiskolai osztályban érhetik el a 4. szintet.

A szintek besorolása természetesen nem képes a beszédkészség fejlesztésének teljes képét tükrözni. Vannak speciális tesztek a beszédfejlődés szintjének meghatározására.